Faktoringgal a hitelválság ellen

Több felmérés is azt mutatja, hogy egyre több kockázattal néznek szembe az üzleti vállalkozások, miközben a fizetésképtelenség és végelszámolások száma is egyre nő. Az utóbbi egyik oka a hosszú fizetési határidők miatti likviditási válság, ám az ez ellen kitalált pénzügyi konstruciót, a faktoringot még mindig kevés vállakozó veszi igénybe. A faktoring hazai elterjedtsége messze elmarad az európai szinttől.

A magyarországi faktoringpiac várthatóan tovább bővül a következő években, a világ faktoringforgalmának 80 százalékát magáénak tudó uniós piacon Magyarország részesedése ugyanis mindössze 0,3 százalékos. A nyugat-európai államokban a kkv-szektor 11 százaléka áll kapcsolatban legalább egy faktorcéggel, míg Magyarországon csak a vállalkozások elenyésző része: nálunk a faktoringforgalom a GDP 2 százaléka körül mozog, szemben a nyugat-európai 15 százalékkal.

A Magyar Faktoring Szövetség adatai szerint 2007-ben a szövetség tagvállalatai 773,4 milliárd forint értékű követelést vásároltak. A 2002-ban alakult szövetségben eredetileg 7 faktorcég és bank volt tag, mára számuk 21 bankkal és faktorcéggel bővült. A szövetség által figyelt forgalom a becslések szerint a teljes faktoring forgalom 70-80 százalékát jelenti, így az összes forgalom 1000 milliárd forint körül lehet. A szövetség tagjainak ügyfelei túlnyomó részben mikro-, kis- és középvállalkozások, a 2008-as féléves adatok szerint a tagok összesen 364,6 milliárd forint összegű finanszírozást nyújtottak ügyfeleiknek.

További kockázatokkal jár a hitelválság

Az Intrum Justitia 2008-as kockázati index felméréséből kiderül, hogy a fizetési kockázat a fogyasztók, a vállalkozások és a közigazgazási szervek körében a 2007-ben tapasztalt stabilizáció ellenére az elkövetkező 12 hónapban várhatóan növekedni fog. A fizetési magatartás csak a fogyasztók esetében javult, ahol csupán 8 napos késedelem volt jellemző. Az üzleti- és a közszférában ugyanakkor nőtt a késedelem időtartama: a leírási veszteség a tavaly mért 2,3 százalékról idén 2,5 százalékra emelkedett. A felmérésben résztvevő vállalkozások közel fele véli úgy, hogy a késedelmes fizetés kockázata a következő 12 hónapban tovább nő. A fizetési kockázat Svájcban, Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban is növekedett, az északi országoknak sikerül fenntartaniuk a régióra jellemző alacsony kockázati indexet.

Az Intrum Justitia szerint mindez azt mutatja, hogy a legtöbb országban hiányoznak az alapvető megoldások, vagy legalábbis korlátozottan alkalmazzák azokat a késedelmes fizetés ellen. A növekvő olaj- és élelmiszerárak, valamint az Egyesült Államokban indult, és Európára kiterjedő hitelválság következtében kialakult gazdasági bizonytalanság egy olyan kor kezdetét jelenti, amikor még nehezebbé válik a számlák adott határidőig történő rendezése - áll a felmérésben.

Óriási veszély a magyar gazdaságra

Az idei év első félévében 2007 hasonló időszakához képest 11 százalékkal 5600-ra nőtt a felszámolások száma - derül ki az Opten Kft. által közzétett adatokból. Emellett rendkívül gyors ütemben emelkedik a végelszámolások száma is, a tavalyi 4300 után idén 5000 céget szüntettek meg tulajdonosaik. A felszámolások számának növekedését riasztó, a végelszámolásokét inkább pozitív jelnek értékeli Csorbai Hajnalka, az Opten Kft. stratégiai igazgatója. "Sokan negatív eseményként tartják számon a végelszámolást, holott ez mégiscsak egy tisztességes módja annak, hogy a vállalkozás bezárja a kapuit - véli az igazgató. - Ráadásul könnyen lehet, hogy az adóelkerülést szolgáló vállakozások megszűnése, vagy egy egészséges tőkekoncentráció áll a háttérben, és mindkettő pozitív jelenség a magyar piacon.

Az igazgató szerint az igazán kedvezőtlen jelenség a csődeljárások alacsony száma, ez viszont nem újkeletű probléma. Az első félévben összesen 10 csődeljárást regisztráltak, Európában viszont jóval többször tesznek kísérletet arra, hogy ezen a módon állítsák helyre egy cég fizetőképességét.

Vezet az építőipar

A legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cég érintett. Az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás negyedét kereskedelmi vállalkozások, 17 százalékát építőipari cégek ellen indították az év első hat hónapjában. Ezek mellett a turisztikai, ingatlangazdálkodási, gépjárműipari vállalkozások vannak nagy számban. A legtöbb eljárást a fővárosban, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folytatták: Budapesten az eljárások 33 %-át, Szabolcsban pedig 10%-át indították. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozások 40%-át is a fővárosban regisztrálták.

Az Opten igazgatója szerint a fizetésképtelenségért részben a tudás- és információhiány a felelős, amit sok ágazatban a szétaprózodott cégstruktúra fejel meg. A kis cégek nem tudnak magas árakat érvényesíteni, így alacsony 1-2 százalékos profitréssel dolgoznak, miközben kevés vevőt szolgálnak ki. Ez pedig azt eredményezi, hogy egy nem fizető partner máris veszélybe sodorja a társaságot, a negatív hatások pedig az ő beszállítói felé gyűrűznek tovább. "Okos partnervizsgálattal, céginformációval a leírási veszteség jelentősen csökkenthető, és ezzel nemcsak az adott cég, hanem beszállítói is elkerülhetik a fizetési nehézségeket - állítja Csorbai Hajnalka. - Ha emellett olyan kockázatcsökkentő eszközöket is alkalmaznak a cégek, mint a faktoring, a hitelbiztosítás, vagy a követelésbehajtás, akkor világossá válik, hogy az ebbe fektetett munka sokkal gyorsabban megtérül a cégvezetés számára, mint az újabb s újabb ismeretlen vevők felhajtása."