Osztrák bizniszben is utaznak a börtönök

Magyarországon összesen 12 börtöncég működik, közülük nyolc elsősorban az agráriumra koncentrál, négy pedig ipari tevékenységet végez. E cégek tavaly összesen 6,8 milliárd forint nettó árbevételt termeltek, és összesített adózás előtti eredményük 290 millió forint volt. A fogvatartottak átlagos munkadíja pedig fejenként 22 776 forint volt havonta.

Kevés cég működik Magyarországon olyan hatékonysággal, mint a Pálhalmai Agrospeciál Kft. Pedig a társaság nem profitorientált, nem az az elsődleges célja, hogy nyereséget termeljen. Klasszikus börtöncégről lenne ugyanis elvileg szó, amelynek a legfőbb feladata, hogy értelmes tevékenységet adjon a fogvatartottaknak.

A Dunaújváros melletti fegyintézetben nem a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit őrzik, a cég vezetése ezért a gazdasági racionalitásra is koncentrálhat, és úgy igyekszik megszervezni a működést, hogy abból minél nagyobb bevétel és nyereség származzon.

A forgalom egyharmadát Pálhalma bonyolítja

Mindez látszik az eredményekből is. Míg a tizenkét magyarországi börtöncég összesen 6,8 milliárd forint bevételt tudhat magáénak, addig a pálhalmaiak csak maguk 2,4 milliárdot termeltek tavaly, ami azt jelenti, hogy az összforgalom több mint egyharmadát a dunaújvárosi cég bonyolítja le.

Hetyei Gábor, az Agrospeciál Kft. ügyvezető igazgatójának gazdasági helyettese elmondta, hogy a nyereségük 2006-ban 160 milliós, 2007-ben 50 milliós volt. Bár a profit nem elsődleges céljuk, azért jól jön az is, hiszen a börtöncégeknek nem kell társasági nyereségadót fizetniük. Hetyei azt is közölte, hogy árbevételük idén tovább nő, várhatóan 2,8 milliárd forintot tesz majd ki.

A kft. látszólag össze nem férhető tevékenységeket volt képes összeegyeztetni. Termelnek elektromos áramot, az osztrák államnak széndioxid-kvótát értékesítenek, éttermi hulladékot ártalmatlanítanak, műtrágyát helyettesítenek, földműveléssel és állattenyésztéssel is foglalkoznak, sőt, mosodákat üzemeltetnek két városban.

Dunaújvároson kívül ugyanis a kőbányai, Venyige utcai börtön lakóit foglalkoztatják a budapesti mosodájukban. Megrendelőik közé tartoznak kórházak, közintézmények, de a magánszférából például több szálloda is.

A Dunaferr-rel is együttműködnek

A fogvatartottak foglalkozatására alapított üzemeikben kooperációs partnerekkel együtt vasszerkezeteket, radiátorokat készítenek - mondta Hetyei. Készül itt többek között autópályákhoz útkorlát, rádiótelefontornyok vagy a Dunaferr Lux panelradiátor egy része is. Új üzletáguk a kézi munkára alapozott elektronikai hulladékbontó és újrahasznosító üzem, ahol évi egymilló kilogramm háztartási és ipari "e-hulladékból" nyerik vissza az értékes másodnyersanyagot.

A gazdasági vezető elmondta, hogy fő tevékenységük azonban az állattenyésztés és a szántóföldi növénytermesztés. Búzát, kukoricát, napraforgót, repcét, árpát termesztenek 4000 hektáron, sertéseket, szarvasmarhákat nevelnek. Hús- és tejtermeléssel is foglalkoznak, tejből ötmillió litert állítanak elő évente.

Nem dolgozhatnak elítéltek a szántóföldön

Az elítéltek szántóföldeken nem dolgozhatnak, hiszen őrzésük problémás lenne, ezért őket az állattenyésztésben foglalkoztatják. Elsősorban az istállókban dolgoznak, de sokakat foglalkoztatnak a mosodában, az ipari üzemekben, hulladékbontóban is - magyarázta Hetyei.

Az ügyvezető igazgató helyettesétől megtudtuk, hogy a cégnél drága gépek - több tízmilliós értékű traktorok, kombájnok - találhatók, amit szakképzetlen emberekre nem bízhatnak, ezért a nyolcvan egyenruhás mellett 220-230 civil alkalmazott dolgozik a vállalatnál. Az ő tevékenységüket egészíti ki a 700-800 fogvatartott, akik a mosodákban, istállókban segédkeznek.

A Pálhalmai Agrospeciál Kft. mindezzel még nem lenne különleges a börtönvállalatok között. Ami valóban egyedülállóvá teszi a társaság működését, az a 2,5 milliárd forintba kerülő biogázerőmű, amely ez év elejétől próbaüzemben működik. A létesítmény az egész világon az egyik legnagyobb a mezőgazdasági alapon működő üzemek között.

A biogázzal működő erőmű több szempontból is illik a cég tevékenységébe: az istállókban termelődő szerves trágyát itt fermentálják, amiből gáz keletkezik, ezt égetik el az erőműben. A szervestrágya mellett jelentős az éttermi hulladék, a vágóhídi melléktermék és az elhullott állatok maradványainak ártalmatlanítása is.

Széndioxid-üzlet Ausztriával

A termelt áramot a Mavirnak (a villamosenergia-rendszer irányítójának) adják el, a mellékterméket, a "leerjedt" anyagot pedig műtrágyapótlóként viszik ki a szántóföldekre.

Az, hogy nem szerves trágyát hordanak ki, széndioxid-kibocsátást spórol meg, illetve az, hogy bioáramot termelnek, kőolajat vált ki, és szintén kőolaj-megtakarítást eredményez, hogy nem ebből készült műtrágyával javítják a növénytermesztés hozamát.

E három tényező miatt komoly széndioxid-kvótával rendelkezik a pálhalmai üzem, amit az osztrák államnak adtak el. Ezért Ausztria fizet a dunaújvárosi cégnek, cserébe az osztrák széndioxid-részarányt tudják javítani a kiotói vállalásaik teljesítésében.

Csak pár ember kell az erőműhöz

Szintén bevételt jelent, hogy az éttermi és vágóhídi hulladékok ártalmatlanításáért is kapnak környezetvédelmi díjakat. Hetyei elmondta, hogy a százezer tonnás kapacitású, 1,7 megawattos biogázerőmű várakozásai szerint hatékonyan fog működni, mindössze néhány ember dolgozik itt.

Így is bővíteni kellett a létszámot az eredeti tervekhez képest, a folyamatos karbantartás miatt szerelőket kellett felvenniük, az üzemeltető mérnökök és az anyagmozgató fizikai munkások mellé. Így sem haladja meg azonban a létszám a 6-8 főt a milliárdos nagyrendű projektben.

Mindez azt jelenti, hogy számítások szerint az erőmű 7-8 év alatt behozza a 2,5 milliárdos beruházási költséget, és nem mellesleg egy 15 ezres lakosságú kisváros áramellátását is fedezi az itt termelt áram.