Befagyott az EKB alapkamata

Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön változatlanul a jelenlegi 4,25 százalékon hagyta az irányadó kamatot - jelentette be az EKB. A kamatváltozás elmaradását az indokolja, hogy a 15 tagú eurózónában gyorsul az infláció, ugyanakkor lassul a gazdasági növekedés, és ezek eltérő pénzpolitikai döntéseket feltételeznek.

Az EKB legutóbb júliusban emelte fel egy év után az irányadó kamatot a mostani szintre, hogy enyhítse az inflációs nyomást. Mai döntésével a bank lehűtötte azokat a várakozásokat, amelyek egy a közeljövőben végrehajtandó pénzpolitikai enyhítéshez fűződtek - értékelik a szakértők.

Az Eurostat szerdán tette közzé az adatot az eurózóna gazdaságának második negyedévi 0,2 százalékos lassulásáról, amit a visszaeső export és a háztartások csökkenő kiadásai váltottak ki. A fogyasztói kiadásokat elsősorban a magasabb üzemanyag-és élelmiszerárak fogták vissza. Ezzel egyidejűleg drágult az euró is a dollár képest, lassult a világgazdaság bővülése és emelkedtek a szállítási költségek is,- mindezek fékezték az eurózónának a világ más térségeibe irányuló kivitelét.

Az infláció 3,8 százalékot ért el augusztusban az eurózónában, ami ugyan kisebb a júliusi 4 százaléknál, de még mindig közel kétszerese az EKB által kívánt szintnek.

Ilyen körülmények között azt várták a szakértők, hogy Jean-Claude Trichet délutáni sajtóértekezletén jelzést ad a piacnak arról, hogy a következő kamatdöntéskor sem kamatemelésre, sem kamatmérséklésre nem lehet számítani, és a bankelnök a várakozásoknak megfelelően is nyilatkozott.

Trichet sajtóétekezletén középtávon a folytatódó inflációra hívta fel a figyelmet, annak ellenére, hogy az euróövezeti növekedés lassul. Mint mondta, a kamatdöntő ülésig beérkezett információk azt mutatják, hogy az éves inflációs szint magas marad, és fontosnak nevezte, hogy az EKB letörje az inflációs várakozásokat. Szavai szerint az új inflációs nyomás - ezt elsősorban a bér- és termelőiár-oldalról valószínűsíti - megelőzése a bank "abszolút prioritása". Ugyanakkor a következő kamatdöntéskor a kamat változatlanságát valószínűsítő kifejezést használta, - amelyet a piac is várt - vagyis azt, hogy az EKB a következő hónapokban "igen szorosan odafigyel" a fejleményekre.

A sajtóértekezleten elhangzottak szerint az EKB lefelé módosította az idei és jövő évi gazdasági növekedési várakozásait és az inflációs előrejelzést is változtatta. Így a szeptemberi, legfrissebb prognózisában az idei GDP-növekedési várakozást 1,1-1,7 százalék, a jövő évit 0,6-1,8 százalék közé fogta vissza az euróövezetben. Júniusban a bank az eurózóna idei évi növekedési ütemét még 1,5-2,1 százalékra, a jövő évre 1,0-2,0 százalékra prognosztizálta.

Most az euróövezeti évi átlagos harmonizált inflációt 3,4-3,6 százalék között várják az idén, jövőre 2,3-2,9 százalék között. Júniusban az inflációt az idei évre 3,2-3,6, jövőre 1,8-3,0 százalékban adta meg az EKB. Az OECD e hét elején vitte le az eurózóna idei növekedésére vonatkozó előrejelzését 1,3 százalékra 1,7 százalékról, és erősítette meg, hogy a régió teljesítménye első ízben esett vissza április és június között.

Az euró árfolyama a kamatdöntést követően alig változott a dollárhoz képest, hiszen a kamat változatlanságát a piac már "beárazta". Trichet beszéde alatt egy euróért 1,4472 dollárt adtak, a korábbi 1,4467 után.