Minderről Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter számolt be a sajtónak. Emlékeztetett arra, hogy a közelmúltbeli magyarországi feszültségek a tavalyi aszály és fagy okozta terméskiesésből eredtek, mert azok miatt a feldolgozóknak körülbelül 50 forint/kilogrammos áron külföldről kellett vásárolniuk, miközben az almasűrítmény ára a piacon felére csökkent.
Mint mondta, Magyarországon az összesen mintegy 80 ezer hektár gyümölcsösnek több mint fele alma. A probléma elsősorban az ország keleti részében termelt léalmával van, nem pedig az étkezésre termelttel - tette hozzá.
Számítások szerint hektáronként mintegy 2-3 ezer eurós támogatásra lenne szükség, ezt jelezte a kormány Brüsszelben.
Az EU régi tagországaiban szerkezetváltásra régebben adtak hasonló támogatást, de ez a rendszer időközben megszűnt. Varsó és Budapest ennek felújítását szeretné elérni - fejtette ki Gráf József.
Hozzáfűzte: hazánkban már léteznek olyan programok, amelyek kivágásra és telepítésre ösztönöznek, de nagy hajlandóság az ilyen típusú állománycserére eddig nem mutatkozott.
A kínai import nehezítésére pedig azért van szükség, mert az okozta, hogy a sűrítmény ára jelentősen csökkent a piacon.
A tejnél és tejpornál történt kínai események egyébként is felhívják a figyelmet arra, hogy alapanyagként a harmadik világból behozott termékek egészségügyi kockázata jóval magasabb, mint az európai országokban előállított termékeké - tette hozzá a magyar miniszter.