Oroszországban is aratott a válság

A múlt héten hatalmasat bukott az orosz tőzsde, két napra be is kellett csukni a boltot. Amikor viszont a szokatlan intézkedés után megint kinyíltak az értékpapírpiacok, szárnyalni kezdett a moszkvai börze. A jelenség magyarázata abban rejlik, hogy Oroszországban a magán- és az állami tőke mozgásai szinte teljesen kiszámíthatatlanok. A bukás és a felívelés egyaránt hirtelen jöhet. Egy viszont biztos: a külföldi tőke szerepe egyre kisebb az eurázsiai országban.

Az orosz pénzpiacról az elmúlt héten eltűnt a készpénz, és a kamatok felfutottak. Az egyik legrövidebb lejáratú bankközi kamatláb, az overnight (egynapos) 15 százalékig futott fel, miután egymásnak sem voltak hajlandók pénzt kölcsönözni a pénzintézetek. A válság legrosszabb hetében a két legnagyobb orosz állami tulajdonban lévő bank, a VTB és a Szberbank részvényei 40 százalékot zuhantak. Mindez azt jelenti, hogy a VTB részvényesei a 2007-es tőzsdei bevezetés óta 80 százalékot veszítettek a kibocsátáskori kurzusból.

A Commerzbank ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az orosz nagybankok várhatóan túlélik a mostani válságot, ezt részben a bennük lévő állami tulajdon garantálja, másrészt univerzális és diverzifikált - tehát több területen működő - pénzintézetekről van szó, amelyek ellenálló képessége igen nagy. A legbiztonságosabbak az államhoz kapcsolódó bankok: a VTB, a Szberbank, a Gazprombank, az Orosz Mezőgazdasági Bank, a Bank of Moscow és a Transcreditbank. Szintén erősek a nagy magántőkével működő bankok: Alfa-Bank, MDM-Bank, Promszvjazbank.

Bár a pénzpiaci válság elsősorban Amerikában szedett áldozatokat, az orosz porondon is volt bukás. Amikor a bankok öntötték a piacra a részvényeket, akkor az akadály nélküli esésben a KIT Investment nevű brókercég likviditási problémái miatt nem tudott teljesíteni egy repo (refinanszírozási) megállapodást, és emiatt dőlt be.

Ezek után érkezett a hír, hogy a Gazprom nyugdíjalapjának kezelője, a ZAO Lider cég szeretné megszerezni a megingott moszkvai brókerház és befektetési bank többségi tulajdonát. A KIT tárgyalásokat folytatott a Liderrel, és a hírek szerint a Lider invesztícióját a Gazprombank és VTB óriásbank hiteleiből teremti elő.

A Commerzbank szerint nemcsak a KIT Finance rendült meg a tőzsdei zuhanás napjaiban, hanem a Szojuz bank is problémákkal küzdött. Ekkor Oleg Gyeripaszka orosz alumíniumbáró segítette ki a céget 5,7 milliárd rubellel (1 rubel = 6,57 forint). A Szvjaz-Bank helyzetét jól illusztrálja, hogy a Kommerszant című orosz lap szerint a kormányzattal tárgyalt egy 10 milliárd dolláros hitelről. A Commerzbank szerint az Antanta-Capital vagyonkezelő cég is bajba került.