Oroszországban az idei év elején két részre osztották a már 157 milliárd dollárra duzzadt stabilizációs alapot: egy 125 milliárd dolláros tartalékalapra, és egy 32 milliárdos nemzeti vagyonalapra. Az alap megosztása annak a költségvetési reformnak volt a része, amelynek keretében az orosz államkincstár összes energia-bevételét mostantól az új olaj- és gázalapban gyűjtik. Ebből kap az úgynevezett tartalékalap pénzt arra, hogy a továbbiakban is - a korábbi stabilizációs alaphoz hasonlóan - szükség esetén kiegyenlítse a nemzetközi olajár-ingadozásokat, illetve az ebből eredő esetleges bevételkiesést.
A többi pénzből létrehozták a növekedésorientált nemzeti vagyonalapot (NWF), amelyet kockázatosabb befektetésekbe tesznek, ez a jövőben Oroszország szuverén vagyonalapjaként működik. Az orosz pénzügyminisztériumnak az idén október 1-ig kell megterveznie az NWF befektetési szerkezetét, addig az alapban levő összeget olyan szuverén kötvényekbe fektetik, amelynek minősítése nem alacsonyabb az "AA mínusz"-nál.
Az idei év elejéig a stabilizációs alapból is eszközöltek befektetéseket, 2006. júliustól kezdve, azóta az alap évi átlagban 10,75 százalékos megtérülést hozott. Oroszország összesen 600 milliárd dollárra tehető devizatartalékainak a fele amerikai értékpapírokban, köztük a legnagyobb amerikai jelzáloghitel- intézetek papírjaiban fekszik, írta korábban a Reuters hírügynökség. Erre tekintettel az orosz kormány a múlt héten "pozitívnak" értékelte, hogy az amerikai kormány gondnokság alá vette a két legnagyobb amerikai jelzáloghitel-intézetet, a Fannie Maet és a Freddie Macet.