Szerinte 2008 végére mintegy 18 ezer embernek sikerül munkát találni a programok segítségével. Idén júniusig a gyes, gyed, gyet vagy ápolási díj megszűnését követően munkába visszatérni kívánók, a gyes mellett - a gyermek egyéves korát követően - munkát vállalók és a tartósan álláskeresők részére támogatást nyújtó Start plusz kártyát mintegy 13 ezren váltották ki. A tartósan álláskereső 50 év felettieket és az alacsony iskolai végzettségűeket támogató Start extra kártyát pedig 5700-an igényelték.
Az államtitkár elmondta: számítások szerint Magyarországon mintegy 140 ezerre tehető azoknak a munkanélkülieknek a száma, akik jogosultak lennének kiváltani a Start extra kártyát, és mintegy 145 ezer embernek lenne lehetősége a Start plusz kártya igénylésére.
A Start plusz kártyával rendelkező munkavállalókat foglalkoztatva a munkaadó az első évben az alkalmazásában álló után fizetendő közterhek (3 százalék munkaadói és 29 százalék tb-járulék) helyett a bruttó bér 15 százalékát, a második évben pedig 25 százalékát kell befizetnie.
Start extra kártya esetében a munkaadó az első évben mentesül a munkavállaló után fizetendő közterhek alól, a második évben 15 százalékot kell befizetnie.
Simon Gábor hangsúlyozta: azért nagyon fontosak a hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedését segítő programok, mert Magyarországon nem keresettek a képzetlen, csupán alapfokú oktatásban részesített emberek. Amíg a munkanélküliségi ráta a teljes népességre vetítve 7,4 százalék, az alacsony iskolai végzettségűek esetében ez az arány 17,5 százalék.
Szentirmai Judit, a szociális tárca titkárságvezetője elmondta, hogy az első évben a két program keretében mintegy 1 milliárd forintot költöttek járulékokra, további 15,7 milliárd forint áll rendelkezésre az idei év végéig kiváltott kártyákkal kapcsolatos költségek fedezésére a programok végéig, 2010-ig.
Simon Gábor elmondta, hogy 2009-ben indítják a Start régió kártyát, amely a leghátrányosabb helyzetű térségek munkavállalóit hivatott segíteni.