Alig nőhetnek a belterületek a Balatonnál

Megkönnyebbülhetnek a csatornázatlan falvak, hiszen nagy többséggel fogadta el az Országgyűlés az átdolgozott Balaton-törvény módosítását. Lényeges változás, hogy a jövőben nem váltható ki zártrendszerű szennyvíztározóval a hiányzó közcsatorna-hálózat. Drágulhatnak a telkek, mivel a belterületek növelhetőségét 5 százalékosra maximalizálta a törvény.

Az Országgyűlés ismét elfogadta a Balaton-törvényt, ami a tó területrendezési tervét és szabályzatát is magába foglalja. A parlament tavaszi ülésszakának utolsó ülésnapján egyszer már elfogadták a jogszabályt, a köztársasági elnök azonban megfontolásra visszaküldte azt. Sólyom László ugyanis nem értett egyet azokkal a rendelkezésekkel, amelyek alapján olyan területeket is korlátozás nélkül belterületbe lehetne vonni a balatoni üdülőkörzetben, amelyeken nincs megfelelő csatornahálózat. Kifogásolta azt is, hogy a törvény lehetővé tenné a partinak és partközelinek nem minősülő településeken az építési engedélyek kiadását akkor is, ha hiányzik a szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelő kapacitású tisztítómű.

Az államfői észrevételeket is figyelembe véve most három nagyobb módosítás történt. Egyrészt a zártrendszerű szennyvíztározókat a jövőben nem ismeri el a törvény az építéshez szükséges elégséges feltételként. Ugyanakkor nem szükségszerű az sem, hogy csatornahálózat épüljön a szennyvízkezelés megoldására. Léteznek egyedi, néhány ingatlan vagy utca problémáját önállóan is megoldó szennyvízkezelő kisberendezések, amelyekkel teljesítni lehet az elvárásokat.

A másik nagyobb módosítás szerint az Országgyűlés a törvényben kötelezi a kormányt a balatoni kistelepülések szennyvízkezelő programjának kidolgozására. Ennek értelmében 2012 végéig a szükséges források megadásával, illetve a részletszabályok kidolgozásával a kormánynak segítséget kell adnia a háttértelepülések szennyvízkezeléséhez (vagyis az eredeti határidőt 2015 vége helyett 2012. december 31-ére módosították). A még csatornázatlan háttértelepülések számára uniós források, valamint az ezt kiegészítő mintegy 5 milliárd forint kormányzati támogatás áll majd rendelkezésre.

Végül döntöttek arról, hogy átemelik a Balaton törvénybe azt a területrendezési szabályt, mely szerint az övezetekben az önkormányzatok csak minimális, 5 százalékos mozgástérben jelölhetnek ki beépítésre szánt területet. Ez garanciát jelent arra, hogy a szennyvízkezelés szempontjából ellátatlan beépített területek nagysága ne növekedhessen. Ingatlanszakértők szerint ez növeli majd a már belterületben lévő telkek árát.

A Balaton-törvény előírásai között fokozott jelentősége van az üdülőkörzet tájképi megjelenésének, ökológiai adottságainak és az építészeti hagyományok megőrzését szabályzó előírásoknak. A jogszabály igyekszik megőrizni a térség különleges tájképét és panorámáját. Ennek érdekében az M7-es autópálya fejlesztési lehetőségei csak üdülési és idegenforgalmi beruházásokra használhatók (nem lehet ugyanis ipari és raktározási létesítményeket építeni az autópálya és a Balaton-part között húzódó területeken). A felülvizsgálat során hangsúlyos elem volt a környezeti szempontból kedvezőtlennek ítélt folyamatok (a beépítésre szánt területek túlnövekedése, az értékes táji elemek eltűnése, a védelmi szint csökkenése) elemzése.