Rendkívüli emelés, 11,5 százalékon az alapkamat

A monetáris tanács ma rendkívüli ülést tartott. A pénzpiaci folyamatok áttekintése után a jegybankárok döntöttek az irányadó kamat 11,5 százalékra történő emeléséről. A lépésre a forint gyengülésének megakadályozása miatt volt szükség.

A válságról szóló összes hírünket itt olvashatja!

A jegybank azért döntött a rendkívüli kamatemelés mellett, mert így kívánja megakadályozni a forint további gyengülését, a hosszú hétvége miatti kétnapos bankszünet ugyanis alkalmas lehet arra, hogy tovább támadják a magyar fizetőezközt - kommentálta Sörös Csaba, a Takarékbank elemzője a rendkívüli lépést, amelyre legutóbb 2003 novemberében volt példa. (Akkor 9,5 százalékról 12,5 százalékra emelte a kamatot az MNB.) A szakértő hangot adott annak a félelemnek, hogy a döntés akár olaj is lehet a tűzre.

A magyar deviza hirtelen erősödéssel reagált a jegybanki döntésre, az euró árfolyama 273 forintos szinten is megfordult, de a következmények egyelőre kiszámíthatatlanok. Sörös szerint elképzelhető, hogy jövő héten visszavágja a kamatot a jegybank, de van esély újabb szigorításra is.

"Radikális lépésre volt szükség. Az irányadó kamat 300 bázisponttal 11,5 százalékra történő emelése mögött egyértelműen az elmúlt napok drasztikus forintgyengülése áll - osztotta kollégája véleményét Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Hozzátette: a jegybank feltehetően megpróbálja megakadályozni, hogy ezeken a gyengébb szinteken stabilizálódjon az euró/forint árfolyam.

A fiskális lépések többet segítenének a forintnak

Erős spekulációs nyomás nehezedik a forintra, ami ellen a Magyar Nemzeti Bank intenzíven védekezik - mondta Gyurcsány Ferenc a szerdai kormányülést követő sajtótájékoztatón. A kormányfő szerint a jegybanki alapkamat emelésével, és az ehhez tartozó lépésekkel próbálták elérni, hogy megdrágítsák a forint elleni spekulációt. Simor András jegybankelnök részt vett ugyan a mai kormányülésen, de az MNB sajtóosztályán azt közölték az [origo]-val, hogy a jegybanktörvény módosításának tárgyalásán miatt volt jelen, és nem a kamatdöntés miatt.

Egyrészről lehet pozitívan értékelni, hogy a jegybank stabilan elkötelezett a forint gyengülésének megállításában, és ezért folyamodott ehhez a lépéshez. Valószínűleg attól féltek, hogy a következő 2 magyar bankszünnapon a forint akár mindenkori legmagasabb szintre gyengülhet az euróval szemben, a kis forgalom miatt - vélekedik Sörös Csaba. (Bár a jegybankban "ügyeletet" tartanak az esetleges beavatkozás szükségessége okán.)

Másrészről azonban több kérdést is felvet nagymértékű, rendkívüli szigorítás. A forint árfolyama a kamatemelés után 30 perccel egy 10 forintos hullámvölgy után újra visszatért a döntés előtti 278-as szintre az euróval szemben, igaz délutánra 274 közelébe erősödött vissza. Tehát rövid-távon nem jelentkeztt a drasztikus lépésnek megfelelő árfolyamhatás - természetesen nem zárható ki, hogy közép-távon ennél nagyobb mértékben fog erősödni a forint az intézkedés következtében.

Ugyanakkor azt is megjegyzi a szakértő, hogy a forint iránti kereslet nem a kis kamatfelár miatt volt alacsony, a kamatfelár eddig is létezett a 8,5 százalékos alapkamat szinten, hanem a relatíve nagy külső eladósodottság miatt és a külső források vélhető tovább folytatódó elapadása miatt, ami így veszélybe sodorhatja a hiány finanszírozását. Véleménye szerint inkább fiskális lépésekkel, külső adósság csökkentésével, devizakitettség visszavágásával kellett volna igazolni, hogy nem olyan kockázatos a forint alapú eszközökbe való befektetés, mint amennyire az utóbbi időben elterjedt, mintsem kvázi ezt elismerve megfizetni a kockázati prémiumot. Elképzelhető természetesen, hogy pusztán a jegybank átmenetileg kívánja fenntartani a magas kamatszintet, de akkor meg a kamatcsökkentésnek lehet hirtelen árfolyamrongáló hatása.

Botladozó kommunikáció

A múltbeli drasztikus kamatemelésekből kiindulva nagyobb a valószínűsége annak, hogy tartósan fennmarad a magas alapkamat. Öt évvel ezelőtt, 2003 novemberében is 270 fölé gyengült a forint az euróval szemben, a növekvő folyó fizetési mérleg hiány és a külső hitelexpanzió miatt, de globális pénzügyi válság nélkül. Akkor 2 évbe telt, míg a kamatok visszatértek a korábbi szintjükre, amennyiben ez most is így lesz az, a globális recesszió tekintetében, kritikus hatással lesz a reálgazdaságra.

Megkérdőjelezhető Sörös szerint a lépés kommunikációs oldala is. A jegybank és a kormány vezető tisztségviselői is szinte kikérték maguknak, hogy Izlandhoz hasonlítsák hazánkat, ezzel a lépéssel viszont pontosan azt tették, amit az északi szigetország. Az izlandi jegybank februárban kezdte a kamatemelési ciklust és 13,75 százalékról 15,5 százalékra emelte áprilisra az irányadó kamatszintet és végül - amikor már a devizapiac is megszűnt - csökkentett októberben 350 bázisponttal 12 százalékra. A két nappal ezelőtti változatlanul tartás és a mostani emelés sem feltétlen tükrözi a cselekvés átgondolt voltát, természetesen a jelenlegi hektikus piaci körülmények között ez csak részben róható fel.