Rendkívüli emelés, 11,5 százalékon az alapkamat

A monetáris tanács ma rendkívüli ülést tartott. A pénzpiaci folyamatok áttekintése után a jegybankárok döntöttek az irányadó kamat 11,5 százalékra történő emeléséről. A lépésre a forint gyengülésének megakadályozása miatt volt szükség.

Minden, ami történik, kísértetiesen hasonlít a 2003 novemberi esetre, amikor a monetáris tanács a rendes, egyszázalékos emelésről határozó kamatdöntő ülés után néhány nappal - ugyancsak rendkívüli ülésen - 9,50 százalékról 12,50 százalékra - tehát szintén 3 százalékkal - emelte meg a jegybanki alapkamatot. (Most hétfőn egyébként a testület változatlanul hagyta a kamatszintet.)

Akkor az volt az döntés előzménye, hogy az euró az MNB által kívánatosnak tartott, 250-260 forintos tartományból 270 közelébe erősödött - elsősorban a külföldiek állampapír-eladásai hatására -, az állampapír-piaci hozamok pedig jelentősen emelkedtek.

A 2003-as emelés hatására alaposan megerősödött a forint, a közös európai deviza nem sokkal később már csak 263 forintos árfolyamon cserélt gazdát. A forint az euróval szemben rekordmélységre gyengülő dollárhoz képest is erősödött, az aznapi zárásra a dollár 219 forintot ért.

(Ami a tőzsdei következményeket illeti: a [origo] azt írta 2003. november 28-án, hogy zárásra "zuhant" a BUX. Érdekes megvilágításba helyezi a valamivel 1 százalék alatti csökkenést, hogy manapság, a hitelválság újabb hullámának pusztítása közepette, jószerével hetente előfordulnak 5-6, vagy még nagyobb százalékos esések.)

Járai nem aggódott

Ellentétben a mostani, a világméretű pénzügyi válság által előidézett helyzettel, öt éve a külföldi befektetők elbizonytalanodásának fő oka az volt, hogy az államháztartás magas hiánya és a meredeken növekvő tempójú lakossági hitelexpanzió miatt gyorsan nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya, a túlköltekezést pedig az ország csak jelentős külső források bevonásával tudta finanszírozni.

Járai Zsigmond jegybankelnök a kamatemelés előtt néhány órával, a piacokat megnyugtatandó, arról beszélt, hogy Magyarország gazdasági kilátásait biztatónak tartja, mivel a költségvetés hiánya csökken, és 2004-ben várhatóan gyorsul a növekedés. "Az árfolyam ingadozásának nincs fundamentális oka" - mondta az Interfax hírügynökségnek. Hozzátette, elérhetőnek tartja az euró 2008-as bevezetését.

Utóbb némelyek túlzottnak ítélték a 300 bázispontos szigorítást, sőt akadt elemző, aki azon frissiben értelmetlen, a magyar gazdaság fundamentumai által nem indokolt lépésnek bélyegezte a 3 százalékpontos emelést. Ezt az álláspontot látszott alátámasztani, hogy a következő hétfőn a kis forgalmú piacon kötött forintügyletek egészen 273 forintos árfolyamig repítették az eurót, ami mintegy 3 százalékos árfolyamesést jelentett egy-másfél óra alatt. A jegybanki kamatemelés gyakorlatilag hatástalanná vált.

Nem állt helyre a bizalom

Sőt, a 2003-as emelés utáni kedden tovább gyengült a forint, jelezve, hogy a bizalom nem állt helyre a magyar fizetőeszközzel szemben. Mélyrepülésbe kezdett a Budapesti Értéktőzsde is, vagyis a háromnegyed részben külföldiek uralta értékpapírpiacra is kezdett átterjedni a bizalmi válság.

A december 2-i államkötvény-aukciót nem tartották meg, a diszkontkincstárjegyek aukciója eredménytelenül zárult. Napközben 2-3 forintos ingadozás volt tapasztalható az euró árfolyamában, az utcai valutaváltók pedig már reggel átírták áraikat, egyes helyeken 280-ért lehetett eurót kapni. Az árfolyam csak a hét második felében tért vissza a 270-es szinthez, majd egy hét múlva a 260-265-ös sávba.