Mekkora völgyhíd épülhetne 700 milliárd dollárból?

Felfoghatatlanul sok pénz 700 milliárd dollár, amit az amerikai kormány a romokban heverő pénzügyi rendszer felélesztésére szán. A teljes magyar GDP-nek például majdnem az ötszöröse. A Magyar Nemzeti Bank szerdai hivatalos dollárkurzusa 170,81 forint, vagyis összesen közel 120 ezer milliárd forintnak megfelelő összeget pumpálna az Egyesült Államok az amerikai bankrendszerbe.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

Hétszázmilliárd dollárból, az [origo] számításai szerint 5333 kilométer hosszan lehetne továbbvezetni a kőröshegyi völgyhidat. Az 1872 méter hosszú létesítmény ugyanis 41,5 milliárd forintba került, vagyis egy méter 22,2 millió forintért készült el.

A 118,4 ezer milliárdot elosztjuk ezzel az összeggel, akkor megkapjuk a bűvös 5333 kilométert, ami több mint ötször hosszabb a mai teljes magyar gyorsforgalmi úthálózatnál.

Völgyhíd India fővárosába

Az 5333 kilométernyi völgyhíd elég lenne arra, hogy Indiába, Új-Delhibe eljussunk hetven méter magas pilléreken. Igaz, az utolsó harminc kilométert már földúton kéne megtennünk, mert Budapesttől Új-Delhi 5363 kilométerre van. (Esetleg a völgyhíd Maglódtól is indulhatna.)

Az esztergomi Suzuki gyár legolcsóbb autóját, a Splash 1.0 GC-t is meg lehetne vásárolni a 700 milliárd dollárból. Sőt nem is egyet, hanem pontosan 54 millió 189 ezer darabot. Ez a klíma nélküli Splash ugyanis 2 millió 185 ezer forintba kerül. Más kérdés, hogy ha a Suzuki gyár kapacitásait is figyelembe vesszük (232,5 ezer járművet képes előállítani az üzem), akkor 233 évet kéne várnunk az utolsó autó megérkezésére Esztergomból.

A magyar államadósságot hétszeresen fizethetnénk vissza

Az amerikai képviselőház hétfőn szoros eredménnyel ugyan, de elutasította a Henry Paulson pénzügyminiszter nevével fémjelzett tervet, és erről legközelebb csütörtökön tanácskozhat a washingtoni törvényhozás alsóháza, míg a szentáus szerdán tárgyal az ügyről. A 700 milliárd dollár növeli ugyan az amerikai államadósságot, de nem jelent feltétlenül ugyanekkora hiánynövekedést, mert a pénzből vásárolt értékpapírok erősödhetnek a jövőben, legjobb esetben akár nullszaldóval vagy akár nyereséggel is zárulhat az ügylet.

Ami a magyar állam tartozásait illeti, idén augusztusban a központi költségvetés összesített adóssága 15 855,4 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy a magyar államadósságnál 7,5-szer nagyobb összegről kell döntenie az amerikai törvényhozóknak.

Legalább 26 olimpiát rendezhetnénk Budapesten

Hétszázmilliárd dollárból hatalmas olimpiát is lehetne rendezni, az idei pekingi játékok teljes költségvetése ugyanis 41 milliárd dollár volt, ami töredéke a mentőakció értékének. Egy budapesti olimpia megrendezése, a PriceWaterhouseCoopers korábbi kalkulációi szerint 4100-4500 milliárd forintba kerülne, így 26-szor vagy akár 29-szer is megszervezhetnénk az ötkarikás játékokat.

A magyar minimálbér 2008-ban 69 ezer forint volt. Hétszázmilliárd dollárból tehát egy éven át 143 millió embert lehetne bejelenteni minimálbérre, így a csökkenő magyar foglalkoztatottságot is javítani lehetne (és egy sor cég is jobban járna).

Egy magyar párhuzam: a Postabank eladása

Magyarországon a mostani amerikai helyzethez leginkább talán a Postabank megmentése hasonlítható. A kilencvenes évek végén a pénzintézetet a Fidesz-kormány konszolidálta. Egy 2003-ban kelt, az állami számvevőszéki jelentés szerint a megrendült pénzügyi helyzetbe került Postabankot összesen 174,5 milliárd forintból hozta rendbe az állam.

A bank ezután eladósorba került, szinte napra pontosan öt évvel ezelőtt - 2003. szeptember 25-én - az akkori pénzügyminiszter, László Csaba bejelentette: a Postabank privatizációjára kiírt pályázatot az Erste Bank nyerte meg 101 milliárd forintos ajánlatával. A pénzintézetre még két pályázó adott be kötelező vételi ajánlatot: a Budapest Bank Rt. 69,2 milliárd forintot, a Bank Austria Creditanstalt pedig 85,1 milliárd forintot kínált.

A kamatváltozásoktól és a pénzromlástól eltekintve 1172 Postabank ára jön ki a 700 milliárd dollárnak megfelelő forintból. Ha a privatizáció bejelentése napján érvényes dollárkurzust vesszük alapul, és szintén eltekintünk a kamatváltozásoktól, inflációtól, illetve az eltérő teljesítési (kifizetési) időponttól, akkor 486,5 millió dollárba került a Postabank, így dolláralapon 1438 Postabank-ügyletet lehetne finanszírozni az amerikai kormány által a pénzügyi válság rendezését célzó összegből.