Csehországban még gyorsul a gazdaság

Csehországban a vártnál sokkal gyorsabban volt a harmadik negyedévben a gazdasági növekedés. Éves összehasonlításban, 4,7 százalékra a második negyedévi 4,6 százalékról, jelentették a cseh statisztikai hivatalban pénteken.

A fejlemény meglepte az elemzőket, akik átlagosan 3,5 százalékot vártak a harmadik negyedévről. A második negyedhez képest 1,0 százalékos volt a bruttó hazai termék (GDP) növekedése szezonális és naptári kiigazítással, a második negyedévi 0,9 százalékos többlet után, szintén az előző negyedhez viszonyítva. Az első negyedévben is 0,9 százalékos volt a negyedévi és 5,4 százalékos az éves GDP-növekedés Csehországban.

A cseh gazdasági kormányzat azonban nem hiszi, hogy a harmadik negyedévben még stabilnak bizonyult helyzet tartós lesz, hiszen a nemzetközi válság csak októberben kezdte kimutatni a foga fehérét. A cseh pénzügyminisztérium október végén 3,7 százalékra csökkentette előrejelzését Csehország jövő évi gazdasági növekedésére az addig várt 4,8 százalékról, tekintettel a nemzetközi pénzügyi válság várható, világméretű gazdasági következményeire.

Miroslav Kalousek pénzügyminiszter később ennél is óvatosabban úgy nyilatkozott, hogy a jövő évi növekedés "talán nem lesz kisebb 3 százaléknál". A pénzügyminisztérium az idei GDP-növekedési előrejelzést is lerontotta, 4,4 százalékra a korábbi 4,6 százalékról. Gazdasági elemzők az új előrejelzést is túl optimistának tartják. Tavaly 6,6 százalékkal gyarapodott a cseh GDP, a 2006-os, 6,4 százalékos többlet után.

Csökkentették az alapkamatot

A Cseh Nemzeti Bank a múlt héten háromnegyed százalékponttal 2,75 százalékra csökkentette alapkamatát, megelőlegezve az Európai Központi Bank enyhítését, mert el akarja kerülni a korona felértékelődését.

Miközben a külföldi kereslet várhatóan meredeken csökken, a GDP-növekedés hazai forrása is apad. Csehországban jócskán lassult a béremelkedés: a második negyedévben a 23 182 koronás (222 497 forint) bruttó átlagbér 8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, de vásárlóértéke csak 1,1 százalékkal volt nagyobb annál, jelentették a cseh statisztikai hivatalban múlt héten.

Az első negyedévben a 10,2 százalékos emelkedés 2,6 százalékos reálnövekedésnek felelt meg, a tavalyi második negyedben a 7,4 százalékos számszerű többlet 4,9 százalékos reálnövekedést ért, rendre éves összehasonlításban. Idén az első félévben az átlagosan 9,1 százalékos nominális bérjavulásból átlagosan 1,9 százalékos reálbér-emelkedés adódott, tavaly az első félévben 7,6 százalékos nominális fizetésemelkedés még 5,5 százalékos reális javulást jelentett.

A reális bérnövekedést nem csupán az infláció gyorsulása fogta vissza, hanem a központi takarékosság is. A közszférában a második negyedévben csak 3 százalékkal volt magasabb az átlagbér, mint egy évvel azelőtt, és ez 3,6 százalékos reális csökkenést jelentett. A közszférában tavaly a második negyedben 6,1 százalékkal, azaz reálisan éppen 3,6 százalékkal emelkedett az átlagbér. A magánszektorban a második negyedévben 9,3 százalékkal magasabb volt az átlagfizetés, ez 2,3 százalékos reális emelkedésnek felelt meg. Ott a tavalyi második negyedben 7,8 százalékkal, illetve reálisan 5,3 százalékkal emelkedett az átlagfizetés, rendre az egy évvel korábbihoz viszonyítva.