Nő a fővárosiak közműtartozása

A közüzemi tartozások idén a drágulásokkal arányosan emelkednek a fővárosban - derült ki az [origo] körkérdéséből. A fogyasztók nagyjából 5 százaléka késlekedik a közműdíjak fizetésével Budapesten. A mostani pénzügyi válság miatt elsőként éppen azok a beruházások maradhatnak majd el, amelyekkel csökkenteni lehetne a fogyasztást és energiát takaríthatnánk meg.

Olvassa el itt a válság híreit!

A válság miatt átalakulnak a fogyasztói szokások: sok háztartás a fűtésen és a villanyáramon próbál spórolni. A szolgáltatók még nem érzékelik, hogy kevesebben fizetnék be a csekkeket, a tartozások viszont már elkezdtek nőni. Ennek még nem is elsősorban a válság az oka, hanem inkább az energiaárak többszöri emelkedése év közben. Ugyanakkor sok fogyasztó odafigyel arra, hogy mennyi energiát használ, a fűtéskorszerűsítések azonban a nehezedő hitelfelvételi kondíciók miatt könnyen elmaradhatnak.

A Főtáv Zrt. sajtószóvivője az [origo]-nak elmondta, hogy a válság hatása még nem érezhető a befizetéseknél. A nemfizetésig egy hosszabb folyamat eredményeként jutnak el a háztartások. A távhőszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók pedig novemberben az augusztusi számlát kapják meg, aminek összege még nem olyan magas, mint a téli hónapokban - tette hozzá Balog Róbert.

Még nincs érezhető hatás

A szolgáltatókhoz ezen a szinten még nem ért el a válság - jelentette ki Balog. Az ugyanakkor elképzelhető, hogy a munkahelyek lehetséges csökkenésével és a reálbérek befagyasztásával megjelenhetnek a hatások - ez azonban legkorábban jövő tavasszal jelentkezhet.

A Főtáv Zrt. mindenkit arra buzdít, hogy vegye igénybe az 50 százalékos állami támogatást és korszerűsítse a fűtési rendszerét. A mostani pénzügyi válság miatt azonban a kamatok emelkedtek, és a gazdasági helyzet is elvette az emberek kedvét az önrész hitelből való fedezésétől, így valószínűleg kevesebben vállalják a kockázatot. A fogyasztók viszont éppen ezért nem tudnak hosszú távú megtakarításokat realizálni. A kis- és középvállalkozók - akik a kivitelezést végeznék el - ugyanakkor munkától esnek el, tehát a lehetséges gazdaságélénkítő hatás is elmarad.

A szóvivő elmondta, hogy évek óta folyamatosan 80 százalék körül alakul a tárgyhavi beszedettség, vagyis a teljes kiszámlázott összeg 80 százaléka folyik be általában az adott hónapban. Sokan egyszerűen csak elfelejtik a befizetést, illetve kicsit csúsznak a számlákkal, ezért az adósságokat csak 120 nap után értékesítik a saját tulajdonukban lévő DHK Zrt.-nek, amely ezek behajtásával foglalkozik. A cégnek most megközelítőleg 3 milliárd forint kintlévősége van. A fogyasztók mintegy 5 százaléka tartozik kisebb-nagyobb összegekkel.

Ugyanannyian tartoznak többel

Az elmúlt néhány évben a tartozások száma nem változott, a díj abszolút értékének növekedése miatt az adósság összege viszont nőtt. Ennek oka az, hogy nagyjából ugyannyian fizetnek késedelmesen díjat, de az energia drágulása miatt a tartozás összege az áremelkedéssel arányosan növekszik - tette hozzá Balog.

A villany speciális, úgynevezett "commodity" áru, akárcsak a levegő - közölte Boross Norbert a Budapesti Elektromos Művek Nyrt. kommunikációs igazgatója. Ha kétszer ennyibe kerülne, akkor is csak egyszer borotválkoznának a férfiak, ha kevesebbe, akkor sem használnák többet a villanyborotvát. Ráadásul a lakossági ár sem változott az elmúlt időszakban, az átlagos villanyszámla 5-10 ezer forint körül van, ezért nem érezhető változás a fizetési hajlandóságban - tette hozzá.

A 89. nap a döntő

Az Elmű esetében elsősorban az ipari fogyasztás a meghatározó. Ennek a csökkenése lehet az igazi probléma közép- és hosszú távon. Ha gyárak zárnak be vagy a GDP visszaesik, akkor kerülhet komoly likviditási gondokkal szembe a szolgáltató, egyelőre azonban erről sincs szó.

Most is vannak, akik nem tudják kifizetni a villanyszámlát, de a lakossági körében az okozna nagy kiesést, ha egy egész rétegnek szűnne meg a fizetési képessége. Fizetési preferencia tekintetében pedig a villany - közvetlenül a kábeltévé és a telefon után - a harmadik helyen szerepel, emiatt is speciális az Elmű helyzete - mutatott rá Boross Norbert. (Mindez azt jelenti, hogy a villany az első három számla között van, amit az emberek ki szoktak fizetni.)

Mindig sokan tartoznak ugyan, de - mivel a szolgáltatást csak 90 nap nemfizetés után kapcsolják ki - általában a 89. napon mintegy varázsütésre csökken az adósok száma, mivel a kikapcsolás ténye meglehetősen nagy visszatartó erő.

A Fővárosi Csatornázási Műveknél nem növekedett az elmúlt hónapokban a késedelmesen fizetők aránya. Ez a hányad 4-5 százalék körül ingadozik az összes fogyasztóhoz viszonyítva - mondta az [origo]-nak Bátori Marianna, a cég szóvivője. Az általuk befizetendő összeg sem változott érdemben - tette hozzá. A csatornázási vállalat már csak azért sem érzékeli a pénzügyi válság hatásait, mert a cég két hónapra visszamenőleg számláz, novemberben tehát még csak a szeptemberi hatások mutathatók ki - magyarázta Bátori.

Kovács Richárd, a Főgáz Zrt. kommunikációs vezetője azt mondta az [origo]-nak, hogy cégénél nem érzékelhető a válság hatása, a nemfizetők, illetve a késedelmesen fizetők arányában nem látszik növekedési tendencia.

A Főgáz egyébként a csatornázási vállalatnál előbb látná a negatív folyamatokat, hiszen náluk már az októberre vonatkozó befizetések adatai is rendelkezésre állnak - jegyezte meg a kommunikációs vezető. A tartozások összbevételhez viszonyított arányában nem látnak jelentős változást - folytatta Kovács, hozzátéve: az ipari fogyasztók esetében is hasonlóak a tapasztalatok.

Ha viszont mégiscsak bekövetkezne az, amitől a jelek szerint a közműcégek egyelőre nem félnek, akkor sincs minden veszve. A díjhátralékosok ugyanis Budapesten egy speciális alapítványhoz fordulhatnak. A Hálózat - Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítvány célja az, hogy egyszeri vagy folyamatos támogatással segítse a közüzemi díjak kifizetésében az önhibájukon kívül rászorulókat - közölte az [origo]-val Czuk Dorottya, a Főpolgármesteri Hivatal sajtófőnöke. Az alapítványtól díjkompenzációhoz, téli kiegészítő lakásrezsi kifizetéséhez, illetve hátralék kiegyenlítéséhez lehet támogatást igényelni. A szétosztható pénzt a fővárosi közműszolgáltatók - a Csatornázási Művek, a Főtáv, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. és a Fővárosi Vízművek - befizetései biztosítják.

A cégek 2007-ben több mint kétmilliárd forintot fordítottak erre a célra. Minden évben ebben a nagyságban támogatják a közüzemi cégek az alapítványt. A Fővárosi Vízművek például jövőre is ad pénzt a Hálózat Alapítványon keresztül, miközben csaknem 400 millió forintot költött ilyen célra 2008-ban - tudtuk meg Czuktól.