Segít az IMF, de nagy ára lesz

Magyarország hatalmas, 20 milliárd eurós IMF-hitelkeretet kapott, cserében korlátoznia kell a bérek és a nyugdíjak kifizetését. Az 5400 milliárd forintos hitelből, ha nem a pénzügyi szektorra, az államadósság törlesztésére és a forint védelmére kéne fordítani, a kínai nagyfalhoz hasonló hosszúságú autópályát építhetnénk, vagy elvihetnénk a négyes metrót Szolnokig.

A GDP mintegy kétharmadát kitevő államadósság csökkentése érdekében a közszolgálati alkalmazottak bérét befagyasztják, és a 13. havi bérük kifizetését is felfüggesztik, továbbá korlátozzák a 13. havi nyugdíj kifizetését a 2009-es költségvetésben - ismertette a hiány csökkentésére hozott intézkedések egy részét James Morsink.

A francia lap, a Le Monde szerint Dominique Strauss-Kahn vezérigazgató azt kérte, hogy Magyarország esetében csak a legszükségesebb intézkedések kerüljenek bele a szerződésbe. Így a társadalombiztosítási rednszer és a munkanélküli segély megőrizhető. Az IMF elfogadta a szociális háló megőrzésének szükségességét is. Mindez változás a valutaalap politikájában, amely korábban szigorúbb feltételeket diktált. A Le Monde azt is kiemeli, hogy az IMF tisztségviselői míg most Izlandnak három feltételt szabtak, Magyarországnak hatot, Indonéziának viszont százat.

Mit csinálunk az IMF-hitellel?

Az IMF-hitelt három célra használhatja fel Magyarország. Egyrészt védheti a szabad piacon a forintot, a magyar devizát, ezen kívül refinanszírozhatja a magyar adósságállományt, és támogathatja a saját bankrendszerét. A bankrendszer kisegítésére máris bejelentett a pénzügyminiszter, Veres János és Simor András jegybankelnök egy 600 milliárd forintos porgramot. Ebből az állam feltőkésítheti a bankokat, illetve garanciát is vállalhat a pénzintézetek esetében.

Kezdetben a támogatásokat 200 milliárd forintos szavatolótőkéhez kötötték az illetékesek, ám ez időközben módosulni látszik. A parlamenti bizottsági vitában a Pénzügyminisztérium képviselője már arról beszélt, hogy nincs ilyen korlát. Ha megmaradna ez a feltétel, akkor Magyarországon csak három bank kaphatna állami segítséget: az OTP, az MKB és a CIB. ezek közül eddig csak a CIB jelentette be, hogy nem tart igényt ilyen támogatásra.

Kevesebb szó esik a 25 milliárd dolláros hitel harmadik, világbanki kölcsönrészéről. Ezt a szerkezeti reformokra használhatja fel Magyarország, így például a pénzügyi rendszer jobb működését támogathatja majd. Ebből a pénzből azonban nem lehet vállalatokat tovább hitelezni, illetve állami beruházásokat megvalósítani.

A bankrendszer stabilitása mellett rendkívül fontos területe az IMF-hitel felhasználásának, hogy a magyar állam olcsóbb hitellel válthatja ki a korábban felvett kölcsönöket, erről Gyurcsány Ferenc is beszélt tévéinterjújában. Míg az állampapír-piaci hozamok gyakran tíz százalék fölé emelkedtek az elmúlt hetekben-hónapokban, az IMF-hitel kamata 2-5 százalék körüli, az EU-hitel pedig 3-4 százalékos kamatú. Mindez azt jelenti, hogy ha átlagosan 4 százaléknak vesszük az IMF-segély "árát", és mondjuk ezt összehasonlítjuk a 10 százalékos állampapír-piaci hozammal, akkor legalább hat százalékot nyer Magyarország a nemzetközi segítség révén.

Mit csinálhatnánk képzeletben a kamatnyereséggel?

Bár természetesen nem minden magyar adósság után kell tízszázalékos kamatot fizetni (az állampapír-piaci hozam azt jelenti, hogy ennyit kell fizetnie az államnak az általa kibocsátott papírok után), összehasonlításul érdemes megjegyezni, hogy az MNB adatai szerint 2009-ben az államháztartásnak mintegy 4 milliárd eurónyi külföldi adóssága jár le. Ha ezt a 4 milliárd eurót - amelynek megfelelő összeget máris lehívott Magyarország az IMF-től, mint már említettük - nem 10, hanem csak 4 százalékos kamat mellett kellene törleszteni, az azt jelentené elméletben, hogy 400 millió euró helyett csak 160 millió eurós kamatteher hárulna Magyarországra. (Hangsúlyozzuk még egyszer, hogy a magyar állam adóssága nem mindig 10 százalékos kamatteherrel sújtott, de egyszerűbb így számolni a következményeket.)

Ez a 240 millió eurós megtakarítás 270 forint/eurós árfolyamon 65 milliárd forintot tesz ki, ebből a négyes metrónak a töredéke sem készülne el, ennek a beruházásnak a költsélgvetését a szakértők ugyanis hol 350, hol pedig 500 milliárd forint fölé helyezik. A köröshegyi völgyhidat fel lehetne építeni belőle, ennek költsége mintegy 41 milliárd forint volt, de a hozzá kapcsolódó úthálózatra már nem lenne elég, mert a 14 kilométeres teljes autópályaszakasz 76 milliárd forintba került.

Maga a teljes IMF-hitelkeret, az EU és a Világbank kölcsönével együtt 20 milliárd eurót tesz ki, ami 5400 milliárd forint. Ebből elvileg tíz négyes metrót is lehetne építeni, még ha a bővebb, ötszázmilliárdos költségvetéssel is számolunk. Ez azt jelenti, hogy 105 kilométeres metróalagút épülhetne, Budapesttől Szolnokig, sőt, egy kicsit a Tisza-parti városon túlra is. Autópályából - ha kilométerenként kétmilliárd forintba kerülne az építkezés - 2700 kilométer épülhetne. Ez azt jelenti, hogy a kínai nagyfal hosszában építhetnénk ki egy autópályát, elágazások nélkül. (A nagyfal elágazásokkal együtt sokkal hosszabb, 7000-10 000 kilométer hosszú is lehet különböző becslések szerint.)