Döbbenetes gazdasági rekordok októberben

A nemzetközi piacokon a legriasztóbb októberi gazdasági adat szerint a globális indexek zuhanása 6790 milliárd dolláros tőzsdei értéket emésztett fel. Magyarországon a forint és a tőzsde gyengülése, az állampapírpiac kiszáradása okozott óriási felfordulást, a kedélyeket csak az IMF, az EU és a Világbank közösen felajánlott 25 milliárd dolláros hitelkerete nyugtatta le. 

14. Támadás a forint ellen, leállított devizahitelek. Magyarország rendkívül nehéz helyzetbe került októberben. a hónap második hetének utolsó három munkanapján, október 8-án, 9-én és 10-én támadás indult a forint és az OTP Bank ellen. A forint jelentősen meggyengült, október 23-án állt 286 forint/eurós árfolyamon is. A forint az október 28-án bejelentett magyar IMF-hitel után a 250-260 forint/eurós sávba tért vissza, a 280-286-os értékeknél sokkal erősebb szinten kereskedtek tehát a magyar devizával a hónap végén. A hónap közben több magyar bank is leállította vagy szigorította a devizahitelezést. Az OTP Bank elemzői az euró egyoldalú bevezetésének ötletét is megpendítették közben, mint elvi lehetőséget.

15. IMF-EU-Világbank-hitel 25 milliárd dollárért. A magyar kormány október 9-én az EU-hoz, a Magyar Nemzeti Bank pedig az IMF-hez fordult segítségért, miután meggyengül a forint. A hónap közben a magyar állampapírpiac gyakorlatilag kiszáradt. Eltűntek a vevők, a piaci szereplők nem akartak (vagy ha akartak, akkor csak nagyon drágán) magyar államkötvényt vagy diszkont kincstárjegyet vásárolni. Az IMF, a Nemzetközi Valutaalap gyorsan és hatékonyan lépett. Végigtelefonálták fél Európát a brit lap, az Economist szerint, és az Európai Uniótól sikerült 8,3 milliárd dollárt szerezniük. Ezt az IMF 15,7 milliárddal toldotta meg, és a Világbank is adott 1,3 milliárdot. Ezt a 25 milliárd dolláros hitelkeretet biztosították október 28-án Magyarországnak, miközben a budapesti kormány kénytelen volt megígérni, hogy visszafogja a kiadásokat. Ennek megfelelően befagyasztják a közszférában dolgozók bérét, korlátozzák a 13. havi nyugdíjat, és más megszorító intézkedéseket is hoz a kormány.

16. Hatalmas magyar kamatemelés. A Magyar Nemzeti Bank október 22-én drasztikus lépésre szánta el magát. A jegybanki alapkamatot három százalékponttal, 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte. Ilyen intézkedésre a rendszerváltás óta nagyon kevés alkalommal volt példa. Az első 3 százalékos emelés 1993. május harmadikán történt (19-ről 22 százalékra), majd egy évre rá, 1994. június 15-én is megtette ezt a rendkívüli lépést a jegybank (22-ről 25 százalékra emeltek). Újabb egy év múlva, 1995. február 1-jén az alapkamat már 25-ről 28 százalékra nőtt. 1998 és 2002 között csökkent az alapkamat, 19,5 százalékról 8,5 százalékra, majd 2002-től újra növekedni kezdett. A mostani döntés előtt utoljára 2003-ban november 28-án volt háromszázalékos kamatemelés, 9,5 százalékról 12,5 százalékra nőtt ez az érték.

17. Zuhant az OTP. Az OTP árfolyama október elsején még 6405 forint volt, október 27-ére a bankpapír árfolyama 2550 forintra zuhant (gyakorlatilag 60 százalékot vesztett ekkorra a részvény a hónap elejéhez képest). A magyar kormány októberben kiállt a bank mellett, ám ez nem volt elég, az IMF hitele segített inkább a bankpapírnak. A pénzintézet részvénye a hónap utolsó napjaiban előbb ezer forinttal erősödött, és elérte 3550 forintot, aztán 3369 forinton zárt október 31-én, pénteken. A BUX index a hónap eleji 19 ezres szintről kezdett zuhanni. Október 27-én (amikor az OTP is mélyponton volt), 10 751 pontra csökkent a börzeindex, innen emelkedett vissza a 14 ezer pont felé. Ezt azonban nem érte el, végül alig valamivel 13 500 pont fölött zárt a BUX október 31-én.

18. A Mol horvát kalandjai. A Mol is hatvan százalékot esett hónap közben, de ez a részvény nem a hónap elejétől kezdve veszített, hanem október 15. és október 27. között. A mélypontot a Mol is október 27-én érte el 8200 forintos árfolyammal, míg a havi csúcsot az október 14-ei 13 990 forint jelentette. A hónap végén 11 ezer forint közelébe került a részvény árfolyama. A Mollal kapcsolatos hír volt, hogy a cég az előző hónapban biztosította magának a horvát olajvállalat, az INA 47 százalékos relatív részvénytöbbségét, ám a horvát kormány egyelőre felfüggesztette a tárgyalásokat az állami kézben lévő INA-részvények eladásáról, Molnak való átadásáról.