Akik nem buktak eddig a válságon

A globális válság eddig kevéssé érintette az olaj- és nyersanyagkitermelő országokat. Most valószínűleg ők is nehéz helyzetbe kerülnek. A krízisből hosszabb távon Kína és India profitálhat a legtöbbet, rövid távon viszont az amerikai dollár, illetve a japán jen értékelődött fel.

Még meglepőbb, hogy a pénzügyi válság által leginkább érintett országok többségében (így például az USA-ban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és Németországban) a tőzsdék jobban teljesítenek (kevésbé zuhantak), mint azokban az államokban, ahol nem is történtek visszaélések a jelzálogpiacon, illetve amelyek bankjai nem vettek részt a kétes amerikai jelzálogügyletekben. A fejlett országokban általában 40 százalékkal érnek kevesebbet a részvények most november közepén, mint tavaly ilyenkor.

Jellemző, hogy Svájc - amelynek két hatalmas bankja, a UBS és a Credit Suisse is gigászi veszteségeket írt le az amerikai jelzálogválság miatt - tőzsdéje nem zuhant túl nagyot, a világ legjobban teljesítő börzéi között áll az elmúlt 12 hónapban, -33,2 százalékkal.

Kanadában még jobb a helyzet, az itteni börze mindössze 30,8 százalékot esett 12 hónap alatt.

Ezzel szemben Kelet-Közép-Európában és Indiában, illetve Japánban és Brazíliában, Argentínában 40-50 százalék feletti a visszaesés, Egyiptomban majdnem 50 százalékos, Oroszországban több mint 70 százalék a veszteség, Kínában 50-60 százalék fölöttiek a mínuszok.

A kis országok is vesztesek

A kis országokat még jobban sújtja a válság. Ennek egyik oka az, hogy a kicsi és nyitott gazdaságok, amelyek túlzottan eladósodtak (az államcsőd közelébe került, bankcsődökkel sújtott Izland és Magyarország, ahol a BUX tőzsdeindex több mint 55 százalékot vesztett egy év alatt), rendkívül kiszolgáltatottak a globális hullámzásoknak.

Egymagukban nincs is erejük védekezni egy esetleges spekulációs támadás ellen. Nem véletlen, hogy ezek az országok gyors segítséget kaptak a Nemzetközi Valutaalaptól, nehogy a befektetőknek kedvük támadjon újabb országok megrohamozására.

Argentína és Brazília nem járt jól - miért nyert Japán?

Az országok egy másik része amiatt szenvedett el hatalmas veszteséget, mert a globális válság csökkentette a hitelpiaci lehetőségeket, és kockázatkerülésre ösztönözte a befektetőket. Így Latin-Amerika két legnagyobb gazdasága, Argentína (-55 százalék) és Brazília (-44 százalék) tőzsdéi hatalmasat zuhantak, mert az invesztorok inkább biztos befektetéseket kerestek, ilyenek például az amerikai és a japán államkötvények. Ennek megfelelően a válság két nagy nyertese az amerikai dollár és a japán jen volt, mindkét deviza jelentősen felértékelődött a krízis során.

Az sem véletlen, hogy a 980 milliárd dolláros devizatartalékkal rendelkező Japán egy pénteki hír szerint tőkepótlást ad a Nemzetközi Valutaalapnak, vagyis várhatóan 100 milliárd dollárig terjedő hitelkeretet bocsát az IMF rendelkezésére. Ugyanakkor Japán kétarcú ország: a Nikkei 225 tőzsdeindex 44 százalékot veszített a válság utolsó 12 hónapja alatt.

Más kérdés, hogy a fejlett országokban nemcsak a tőzsdék zuhantak, hanem itt jelent meg először a globális lassulás a reálszférában. Amerika és az Eurózóna immár negatív növekedéssel kell, hogy szembenézzen, Japánban pedig régóta alig növekszik a GDP, ám az idén például az 1-2 százalékosra várható bővülés a nagy és fejlett országok között rendkívül jónak számít. Az Eurózóna növekedési adata éppen pénteken látott napvilágot, -0,2 százalékot tett ki.

Az első áldozat: Amerika

Nézzük tehát, mely térségeket érintett eddig a válság, amelynek kezdete 2006-ra nyúlik vissza. Néhány Amerikában aktív bank már ekkor felhívta a figyelmet, hogy egyre több jelzálogadós nem fizeti rendesen a törlesztő részleteket. A bankok - amelyekről később kiderült, hogy ezzel sokszor a saját bukásukat okozták - elkezdték az ingatlanok lefoglalását, családok ezrei, százezrei vesztették el lakásukat az USA-ban. A bankok pedig a kényszerárverésekkel tovább nyomták lefelé az ingatlanpiaci árakat.

Tavaly kiderült, hogy ugyanezek a bankok óriási mértékben értékpapírokat is kibocsátottak a jelzálogokra alapozva. A bankok ráadásul egymás között kereskedtek egy szinte teljesen szabályozatlan piacon az adósok törlesztőrészletein alapuló papírokkal, illetve ezekhez hasonló más pénzügyi termékekkel (CDO-kkal, CDS-ekkel). Amikor kezdtek bedőlni a jelzáloghitelek, a bankok leálltak az egymás közti kereskedéssel, mert a jelzálog alapú papírok gyorsan elértéktelenedtek.

A második áldozat: Nyugat-Európa

Ebbe egymás után buktak bele a bankok az USA-ban, majd Angliában és Németországban, Franciaországban rendültek meg a pénzintézetek, amelyeket az anyaországok próbáltak előbb részleges tőkepótlással, néhol teljes államosítással megmenteni.

A CDO- és CDS-piacok összeomlása után a bankok már egymásban sem bíztak, és ekkor kezdett a válság globális pénzügyi krízissé szélesedni. Még azok a pénzintézetek is, amelyek egyébként nem vásároltak jelzálogokra alapozott bóvlipapírokat, hirtelen pénzszűkébe kerültek.

Ekkor ingott meg több holland, belga, és újabb amerikai, brit, német és francia pénzintézet. Azok a bankok ugyanis, amelyeknek nem volt elég tartalékuk, hirtelen nem kaptak a többiektől pénzt, főleg azután, hogy a világ egyik legnagyobb brókercége, a Lehman Brothers becsődölt Amerikában.

Harmadik áldozati hullám: Izland, Magyarország

A tőzsdék ezek után zuhanásszerű mozgásba kezdtek, a tőkekivonás megingatta az úgynevezett feltörekvő piacokat, országokat is, mert a befektetők igyekezték elkerülni a kockázatosabb régiókat.

Két tényező volt ekkor, amely sokat ronthatott egy ország megítélésén: a magas külső adósságállomány, a lakosság és az ország külföldi devizákban való eladósodása, illetve a nagy költségvetési hiány. A bankszektor nyitottsága is kiszolgáltatta ezeket az államokat.

Ennek során ingott meg az izlandi pénzügyi rendszer, és szorult Magyarország, Ukrajna és néhány más állam az IMF segítségére.

A negyedik hullám: a reálgazdaság lepusztulása

A válság negyedik hullámának a jelei már mutatkoznak a fejlett országokban. Az USA-ban és az eurózónában máris negatív a gazdasági növekedés, a fejlődő, feltörekvő országokban pedig lassul a GDP bővülése. A fejlett országok összesített GDP-je a legfrissebb előrejelzések szerint a második világháború óta alighanem először fog csökkenni 2009-ben.

Így aligha tartható fenn az EU-tagok némelyikének jelenleg még impozáns gazdasági növekedése. Szlovákiában máris érzékelhető a lassulás: 2008 második negyedévében még éves szinten 7,9 százalékkal bővült a GDP, a harmadik negyedévben - amelynek statisztikáját pénteken hozták nyilvánosságra - 7,1 százalék volt a bruttó hazai termék növekedése.

Romániában a második negyedévben még 9,3 százalékos volt a GDP emelkedése 2007-hez képest, de ez sem lesz fenntartható az egész év során. A cseh növekedés ugyanakkor a vártnál jobban alakult, 4,7 százalékos volt július és szeptember között, ami 1 százalékkal jobb, mint a máodik negyedévben.

Az EU-tagok közül Litvániában máris drasztikus a növekedés visszaesése: a második negyedév 5,2 százalékához képest a harmadik negyedévben már csak 2,8 százalékos volt a bővülés. A másik két balti államban még rosszabb a helyzet: Észtországban éves összehasonlításban 3,3, Lettországban 4,2 százalék a gazdaság zsugorodása a harmadik negyedévben.