Az esetek gyakorisága egyebek mellett annak is köszönhető, hogy a lebukási kockázat ezeknél a cselekményeknél viszonylag alacsony - mondta dr Hegedűs András, a hatóság főosztályvezetője egy konferencián. A bűnözők egy-egy trükköt több cégnél is végrehajtanak és még így is nehezen buknak le, ezért is van szükség szorosabb együttműködésre az ORFK, az MNB, a PSZÁF és az APEH között.
A felügyelet felmérése szerint 2007-ben több mint 21 000 visszaélést jelentettek be a felügyelt intézmények, ezeknek túlnyomó része bankokhoz köthető. A pénzintézetek több mint 19 000 eseményt jelentettek be, a kárérték pedig 15 milliárd forint volt. A második legtöbb visszaélés pénzügyi vállalkozásokhoz köthető, náluk 2005 visszaélésre derült fény, 6,7 milliárd forint értékben.
Banki munkatársak is segítik a csalókat
A felügyelet szakembere elmondta, hogy a bűncselekmények 95 százaléka a bankkártyákhoz és azok használatához kötődik, de ezek jellemzően alacsony kárértéket képviselnek. A legjelentősebb kárt a szektornak csalások, sikkasztások, hűtlen kezelések okozzák. Sokszor a bankok belső munkatársai is közreműködnek ezekben a bűncselekményekben.
Az ATM-ekkel szemben elszaporodó támadásokkal kapcsolatban felszólaló előadók elmondták, hogy nemzetközi összehasonlításban még nem kirívó az elmúlt 7 évben regisztrált 30 eset. (Az elmúlt két évben ebből 20 történt.) Az ilyen támadásoknál a felderítés 40 százalékos volt. A védekezési módszerek közül a szakértők szerint az egyik legjobb az, amely az automata elmozdításakor a pénzkazettában lévő bankjegyeket összefröcsköli pénzzel. A módszer sikerességét ausztriai példák is bizonyítják.