Mindenki későn ébredt válságügyben

Gyurcsány Ferenc tavaly még nem tartott igényt az Európai Unió segítségére, azóta persze lehívtuk az EU gyorssegélyét. Bajnai Gordon gazdasági miniszter idén nyáron kijelentette: nincs gazdasági válság, Veres János pedig 2007 őszén állította ugyanezt. Biztos, ami biztos, az [origo] olvasóinak most azért összefoglaljuk, hogy mi történt az elmúlt másfél-két évben a nemzetközi pénzpiacokon, tőzsdéken, a bankszektorban és a reálgazdaságban, vagyis a termelőszférában. Nekünk úgy tűnik, válság van.

• Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

Mindezek után tekintsük át, hogyan bontakozott ki a legsúlyosabb válság, amely 1929-33 óta sújtotta a világgazdaságot. Összeállításunkban több nemzetközi hírforrásból és az [origo] korábbi cikkeiből tallóztunk.

2006 negyedik negyedév: zuhanásba kezdenek az amerikai ingatlanárak. Egyre több jelzálogadós válik fizetésképtelenné. Ez utóbbinak nem az ingatlanok árcsökkenése az oka, hanem az, hogy az amerikai jegybank szerepét ellátó Fed emelni kezdi a kamatlábakat. Ezek után a kereskedelmi bankok és a jelzáloghitelezők is hasonlóan cselekednek, ami a kétes adósok helyzetét nehezíti, és folyamatosan emeli a kockázatokat a jelzáloggal fedezett értékpapírok (CDO-k) és csereügyletek (swapok, CDS-ek) piacán. 2006 végén az amerikai alapkamat 5,25 százalékra emelkedett.

2007. február 8.: a világ egyik legnagyobb bankja, a Hongkongban és Londonban egyaránt fontos szerepet játszó HSBC arra figyelmeztet, hogy a jelzálogügyletek egyre kockázatosabbá válnak. A bank történetében először profit warningot ad ki, vagyis arra figyelmeztet, hogy a vártnál kisebb lesz a nyeresége. Hét hónappal később a pénzintézet bezárja amerikai jelzáloghitelező leányvállaltát. Az HSBC vesztesége 880 millió dollár a válság miatt a Focus.de szerint.

2007. április 3.: az amerikai jelzáloghitelező, a New Century Financial fizetésképtelenné válik. Ez az addigi legnagyobb jelzálogcsődök egyike az iparágban.

2007. június 1.: Cammogásról döcögésre váltott a miniszterelnök reformszekere - szól az [origo] elemzése a magyar kormány februárban "lobogtatott" munkatervéről. "Több apróbb lépést ugyan megtettek a minisztériumok, de néhány nagyobb ügyben már rég kifutottak a határidőből. Még most is agyalnak az egészségbiztosítási reformon, és nem kapkodnak az energiakoncepcióval sem. Sőt, akadt olyan feladat, aminek neki sem álltak, mert eleve nem volt rá pénz" - írtuk másfél éve.

A válság kirobbanása, bedől a Bear Stearns két alapja

2007. június 20-22.: az amerikai befektetési bank és brókercég, a Bear Stearns két befektetési alapja összeomlik. A két hedge fund, amely kockázatos ügyletekkel foglalkozott, elsősorban a jelzálogpiaci folyamatok miatt került bajba. Túl sok pénzt invesztáltak olyan értékpapírokba, amelyek fedezete jelzálogügyletek voltak. A bank 4 milliárd dollárnyi eszközét adja el a befektetések megváltására. A Merrill Lynch - a Bearnél is nagyob befektetési bank és brókercég - azonnal eladja az ominózus alapokban ragadt eszközeit. Három hónappal később a Bear Stearns bejelenti, hogy nyeresége 60 százaléknál is nagyobb mértékben csökkent.

2007. július 10.: a világ egyik legnevesebb hitelminősítője, a Standard and Poor's mintegy 12 milliárd dollárnyi nem elsőrendű adósság értékelésének leminősítését helyezi kilátásba. A Home Depot és a D. R. Horton lakáspiaci cégek figyelmeztetnek a lakáspiacon kialakult aggasztó helyzetre.

2007. július 30.: a válság eléri Európát. Megrendül a német IKB Bank helyzete. Az állami fejlesztési bank, a KfW, amely az IKB legnagyobb tulajdonosa, 8,1 milliárd eurós garanciavállalásra kényszerül a leánybank miatt.

A Fed nem reagál időben

2007. augusztus 1.: az amerikai jelzálogbank, az American Home Mortgage Investment fizetésképtelenné válik. A cég részvényei 90 százalékkal zuhannak, 7000 munkatárs veszti el az állását.

2007. augusztus 7.: A Federal Reserve (Fed) nem változtat 5,25 százalékos jegybanki alapkamatán, miután a kisebb hitelpiaci problémák ellenére szolid gazdasági növekedést valószínűsít. A bank legfőbb céljának változatlanul az infláció elleni küzdelmet jelöli meg.

2007. augusztus 9.: a válság következő európai áldozata a BNP Paribas francia nagybank három alapja, amelyek működését felfüggesztik. Az alapok összértéke 1,5 milliárd euró. Ez a bankközi hitelpiac válságának kezdete. Az Európai Központi Bank 94,8 milliárd eurót tesz félre, hogy pénzt pumpáljon a rendszerbe, végül a jegybankok együttes fellépése eredményeként 300 milliárd euró ömlik a pénzpiacokra. A Fed és a Bank of Canada is likviditást növelő lépésekre szánja el magát.

2007. augusztus 21.: a brit Barclays Capital 314 millió fontos kölcsönt vesz fel a Bank of England (BoE) hitelválságot enyhíteni kívánó alapjából. Ez az első alkalom, hogy egy bank él ezzel a lehetsőggel. A Barclays augusztus 30-án további 1,6 milliárd font gyorrsegélyt hív le.

Látványos eredmények - Gyurcsány szerint

2007. szeptember 10.: "A kabinet látványos eredményeket könyvelhet el" - állítja Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök szerint erre utal, hogy gyorsan javult az egyensúly, fehéredett a gazdaság, nőtt a foglalkoztatottság. Igaz, hogy csökkent a gazdasági növekedés, de továbbra is érvényes a "reform vagy bukás" jelszava, meg kell hozni és végig kell vinni a népszerűtlen intézkedéseket.

2007. szeptember 13.: a brit építési hitelezéssel foglalkozó Northern Rock pénzintézet súlyos nyomás alá kerül. A betétesek sorban állnak, hogy kivehessék pénzüket, három nap alatt hárommilliárd eurót szednek ki a cégből. A Bank of England hitelsegéllyel siet a Northern Rock megmentésére. A cég részvényének árfolyama ugyanakkor máris zuhanásnak indul.

2007. szeptember 20.: a negyedéves beszámolók először engednek bepillantást a válság mélységeibe. A nagy amerikai befektetési bankok (és brókercégek) közül a Goldman Sachs 1,7 milliárd dolláros leírásra kényszerül, de még így is az egyik legjobb negyedéves eredményét könyvelheti el történetében. A Lehman Brothers - amely majd 2008-ban jut csődbe - ekkor még pozitív meglepetéssel szolgál. A Bear Stearns azonban 61 százalékos profitcsökkenésről ad számot. A Morgan Stanley csaknem egymilliárd dolláros leírást kénytelen elszámolni, és hétszázalékos profitcsökkenést vall be. Az amerikai befektetési bankok rossz eredményei a CDO- és CDS-ügyletek miatt következnek be. Ezek az értékpapírok és swap-(csere)ügyletek, amelyekben a bankok sok pénze hever, egyre kevesebbet érnek ugyanis.

Figyelmeztet az IMF

2007. szeptember 24-25.: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a bizalomvesztés és a hitelválság lassítani fogja a világgazdaságot.

2007. október 1.: a világ egyik legnagyobb pénzintézete, a Citigroup 60 százalékos profitcsökkenésről számol be a harmadik negyedévben. Két hét múlva kiderül, hogy a bankcsoportnak 6,5 milliárd dollárt kell leírnia. Újabb három hét múlva 11 milliárdos leírásra kényszerül a csoport. A bejelentések nyomán megbukik november 4-én a Citigroup vezére, Charles Prince.

2007. október 18.: a második legnagyobb amerikai bank, a Bank of America számai szerint a befektetési banki tevékenység nem hoz nyereséget. A konszern szintű nyereség egyharmadával csökken, 3,7 milliárd dollárra. A másik kereskedelmi banki óriás, a JP Morgan Chase ugyanakkor 1,6 milliárd dollárt ír le.

2007. október 24.: a Merrill Lynch befektetési bank 8,4 milliárdos dolláros veszteséget jelent be, ami a legnagyobb negatív eredmény 95 éves történetében. Október 30-án Stan O'Neal, a bank vezérigazgatója lemond tisztségéről.

Nincs válság Veres szerint

2007. október 25.: "Magyarországon nincs szó sem gazdasági, sem szociális válságról. Nem a válság, hanem az előrehaladás jele, hogy rendet teszünk a közszférában, és megkezdtük, sőt sikeresen visszük végig a 16 éve halogatott reformokat" - jelenti ki a magyar pénzügyminiszter, Veres János.

2007. november 7.: megkezdődik a dollár leértékelődése, mivel a befektetők arra számítanak: a jegybank szerepét betöltő Fed komoly kamatcsökkentésbe kezd, hogy elejét vegye a krízisnek. Az euró 1,47 dolláros rekordon, a font 2,10 dolláros 26 éves rekordon tanyázik.

2007. november 15.: az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 47,25 milliárd dolláros likviditási tartalékot bocsát a bankrendszer rendelkezésére. Ez a 2001. szeptember 11-i támadások óta a legnagyobb mértékű gyorsbeavatkozás a központi bank részéről.

Gyurcsány nem vár sokat az EU-tól

2007. november 23.: Egy évvel azelőtt, hogy idén ősszel Magyarország rákényszerül az EU-tól kapott hitelsegélyt lehívására, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelenti: nem tartozik azok közé, akik az Európai Uniótól, az Európai Bizottságtól várnák a versenyképesség biztosításával összefüggő feladatok megoldását. Szerinte "az egyes országok rendelkeznek az ehhez szükséges leghatékonyabb eszközökkel, legyen szó akár a pénzügy-, akár a jövedelempolitikáról, akár a munkaerőpiacot befolyásoló eszközökről". A miniszterelnök a nemzetközi hitelválságra, illetve az energiapiaci nehézségekre utalva hangsúlyozza: ezek leküzdésére rendszeres párbeszédre van szükség a politikai és a pénzügyi vezetők között.

2007. december 5.: az amerikai jelzálogmamut, a Fannie Mae milliárdos nagyságrendű tőkére szorul, és új részvényeket bocsát ki. Közben az amerikai kormány tervet dolgoz ki a nagy pénzintézetekkel arra, hogy a következő két évben megakadályozzák több mint egymillió lakás- és családiház-vásárló esetében a kényszerárveréseket és lefoglalásokat.

2007. december 10.: a világ legnagyobb vagyonkezelője, a svájci UBS bank bejelenti, hogy a kétes amerikai jelzáloghitelek miatt először lehet veszteséges, és további 10 milliárd dolláros veszteséget kell leírnia. Közben a válság eléri az úgynevezett Private Equity üzletágat Amerikában - lelassulnak vagy szinte teljesen leállnak a cégfelvásárlások, a magántőke beáramlása a tőzsdére.