Árkartellt bizonyító iratok a Molnál

A Mol magyarországi központjában talált bizonyítékok is szerepet játszottak a 2005-ig működött nemzetközi paraffinpiaci olajkartell felgöngyölítésében - írta a pénteki The New York Times. A Mol az MTI-kérdésére az üggyel kapcsolatos értesüléseket nem kívánta kommentálni.

Az árkartell működésére vonatkozó legtöbb bizonyítékot valószínűleg a Mol olajipari vállalat egy volt vezetőjének, Tóth Tibornak a feljegyzései jelentették - olvasható az újság Párizsból keltezett cikkében.

A versenykorlátozó megállapodást és üzleti magatartást sértő kartellegyeztetéseken a Mol részéről Tóth Tibor vett részt, aki gondos, kézzel írott feljegyzéseket készített a találkozókról.

Az Európai Bizottság összesen 676 millió eurós bírságot szabott ki idén kilenc olajipari cégre, köztük a Molra a paraffinpiaci kartelltevékenység miatt. Neelie Kroes versenyügyi biztos október 1-jén Brüsszelben közölte: a cégek az árak rögzítésével torzították a versenyt a paraffinviasz piacán.

A kartell a piac 75 százalékát ellenőrizte

A legnagyobb bírsággal, 318 millióval a német-dél-afrikai Sasol céget sújtották, a Mol büntetése 23,7 millió volt. A bizottság közleménye szerint a cégek 1992 és 2005 között vettek részt a paraffinviasz-kartellben. Az érintett 9 cég az európai piac 75 százalékát ellenőrizte.

A The New York Times pénteki írása szerint a legtöbb kartell titokban működik, megsemmisítik dokumentumokat, kódolják e-mail üzeneteiket vagy feltöltős telefonkártyákat használnak, hogy ne lehessen utánuk nyomozni. A paraffinkartell esetében azonban annak egyes tagjai megtartották feljegyzéseiket, a résztvevők listáit.

A kartell ügyében 2005 áprilisában kezdődött nyomozás szálai egyebek között Budapestre vezettek: a Molnál az ötcsillagos Kempinski szálloda egy jegyzettömbjére kézzel írt feljegyzéseket találtak.

Budapesten került elő a legtöbb bizonyíték

"A legtöbb bizonyíték valószínűleg a Mol magyarországi központjából került elő, ahol a nyomozók rátaláltak Tóth jegyzeteire, köztük egy sor, szállodai jegyzettömbre készült, kronologikusan rendezett feljegyzésre" - írta az újság.

A lap idézett is az egykori Mol-illetékes egy jegyzetéből: "Áremelés januárban, hacsak az első negyedévi mennyiség nem csökken, amúgy emelés a szokásos időben, 120 DM".

Az újság szerint a kartellben legalább 35 értékesítési és termékigazgató vett részt. Tóth Tibor alacsonyabb pozíciót töltött be, mint a többi értékesítési igazgató, azért küldték az egyeztetésekre, mert angolul és németül is beszélt. Magyar nyelvű feljegyzései között részletes táblázatokat és dokumentumokat találtak, az egyik, "A gyertyaipari árhelyzet" című például a különféle viaszok árait sorolta fel és feljegyzést tartalmazott az új árstruktúráról.

A kartell azóta szétesett

A The New York Times azt írta: a Mol szóvivője először úgy tájékoztatott, hogy Tóth Tibor két éve távozott a cégtől, később azonban azt mondta, ez az információ nem pontos. "Tóth egy kollégája Magyarországon azt mondta, októberig ott dolgozott, abban a hónapban hirdették ki a büntetést" - olvasható az újságban.

A kartell tagjai a korábbi, többnyire félnapos egyeztetéseken megosztották egymással az ügyfeleikre, termelési kapacitásaikra, értékesítési adataikra, sőt, még a gyáraik üzemeltetésére vonatkozó információkat is. A kartell részvevői álneveket használtak egymás és a találkozóhelyek megnevezésére; például a Kék szalon egy hamburgi bárt jelölt, az egyik tag beceneve pedig Paraffinmaffia volt.

A tekintélyes gazdasági lap szerint a paraffinpiaci árkartellben 2005 februárjában repedések keletkeztek, a részvevők az utolsó találkozón, amelyet a Madison Residenz négycsillagos hamburgi szállodában tartottak, már nem tudtak megállapodni az árakról. A kartell három hét múlva szétesett.