Bár a válság általános visszaeséshez vezet, azért akadnak ágazatok, amelyek jó lehetőséget nyújtanak jövőre - derül ki az ING vagyonkezelő részlegének (ING IM) elemzéséből.
A pénzpiaci döntéshozók várhatóan mindent megtesznek annak érdekében, hogy a válság minél kevésbé rontsa a reálgazdaság teljesítményét.
Emiatt - az ING szakértői szerint - a gazdasági krízis nem fog eszkalálódni, az elkövetkező időszakot leginkább a kamatvágások és az alacsonyabb inflációs várakozások jellemzik, ez pedig hosszú távon az államkötvények hozamainak csökkenését eredményezi.
Vannak jó lehetőségek
Az ING a gazdasági depresszió megelőzésének másik kulcsfontosságú tényezőjét az alacsonyabb árutőzsdei árfolyamokban látja. A gazdasági visszaesés eredményeként a vállalati bevételek átlagosan 30-40 százalékkal, az osztalékok pedig 20 százalékal csökkenhetnek, ám az osztalékhozamok a kamatlábakhoz viszonyítva jóval magasabb szintet érnek majd el.
A világgazdaságban kulcsszerepet játszó Kína növekedése előreláthatólag 6-7, a globális GDP bővüvése pedig 2 százalékra lassul. Habár a feltörekvő piacok tekintetében a növekedési várakozások vonzóbbak, összességében sebezhetőek és romló teljesítményt mutatnak hosszú távon.
A gazdaság addig nem lép fenntartható növekedési pályára, amíg a vállalati eredmények mélyponton vannak, e tekintetben pedig nem várható változás 2009 vége előtt. Az ING vagyonkezelői üzletága főként az Egyesült Államokat, Európát és Japánt preferálja befektetési szempontból. Ami az ágazatokat illeti, a leginkább a gyógyszer- és energiaiparban, a telekommunikációs szektorban és a fogyasztási cikkek forgalmazó cégekben látnak fantáziát, ezek ugyanis stabilan magas osztalékot kínálnak.
Adócsökkenésre csak a reformok után nyílik lehetőség
Benczédi Balázs, az ING IM magyarországi részlegének vezérigazgatója sok jóra nem számít Magyarországon. Bár a válság hatásait jól csillapították a beavatkozások (IMF-segítség, különböző kormányzati intézkedések), ennek ellenére a krízis reálgazdaságra gyakorolt hatását 2009 folyamán fogjuk igazán érezni szerinte. A GDP akár 1 százaléknál is nagyobb mértékben csökkenhet.
A vezérigazgató szerint ebben a helyzetben a jegybank minden eszközzel igyekszik majd stabilizálni a forint árfolyamát, és ha a kurzus engedi, akkor az MNB nem habozik majd csökkenteni a kamatszintet. Benczédi a jelenlegi kilátások alapján arra számít, hogy 2009-ben az euró árfolyama 250 és 260 forint között ingadozik.
Lazul-e a költségvetés?
"A pénzpiaci válság Magyarország számára nemcsak rossz időszakot, hanem történelmi pillanatot is jelent a változáshoz: a jövőbeni fejlődés szükségszerű és időszerű feltétele a strukturális reformok mielőbbi végrehajtása. Ebben a helyzetben a piac valamennyi szereplője támogatná azokat a nagy reformokat, amelyek olyan komplex rendszereket érintenek, mint az egészségügy-, az oktatás-, az önkormányzati és nyugdíjrendszer. Bármifelé adócsökkentésnek csak ezután lenne realitása" - fogalmazott Benczédi Balázs.
A szakértő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy 2010-ben választások lesznek, ami eddig rendszeresen a költségvetés fellazulásával járt. "Bízom benne, hogy a gazdasági válság az eddigi állami költekező gyakorlatban is változtatást hoz" - tette hozzá az ING IM magyar részlegének vezetője.
Az ING-hez hasonlóan más szakértők is borúlátóak a magyar gazdaság jövő évi teljesítménye miatt. A GKI konjunktúraindexe sosem látott pesszimizmusról ad számot, és a Beszerzési Menedzser Index is 1995 - a mutató indulása óta - nem tapasztalt mélypontra került. Ráadásul a Magyar Nemzeti Bank is negatív növekedést vár jövőre, 0,2-1,7 százalékos GDP-visszaesésre számít.