Az uzsoratevékenység a társadalom legszegényebb rétegeit érinti: akik meg vannak szorulva, szinte bármilyen feltételt elfogadnak azért, hogy a pénzügyi intézmények által nyújtott kölcsönöknél gyorsabban - akár magánuzsorázóktól - jussanak pénzhez. Ezt a helyzetet kívánja orvosolni a most elfogadott, az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést célzó törvény, mely a polgári törvénykönyvet és a büntető törvénykönyvet is módosítja.
Az uzsorástevékenység különböző formában jelenhet meg, ilyen lehet az írásba foglalt, ám embertelen kamatot tartalmazó, a másik felet kihasználó szerződés, illetve az a szóbeli megállapodás is, amikor a magánuzsorás egy fix összeget ad a szorult helyzetben lévőnek, és annak két-háromszorosát kéri vissza rövid határidőn belül.
30 százalék különbség
A polgári törvénykönyv (Ptk.) módosításával megtámadhatóvá tették a feltűnően nagy hiteldíj kikötése mellett létrejött kölcsönszerződéseket is. A sikeres megtámadás feltétele, hogy a hitelnyújtó által teljesített szolgáltatás és a teljes hiteldíj között feltűnően nagy legyen az értékkülönbség, melyet a szerződéskötés egyéb feltételei egyébként nem indokolnak (megtámadni természetesen csak abban a körben lehet, ahol a jogszabályok a teljes hiteldíj számítását és közlését előírják). A jelenlegi bírósági gyakorlat szerint akkor feltűnően nagy a különbség, ha az eléri, vagy meghaladja a 30 százalékot.
Börtön az uzsorásnak
A büntető törvénykönyv módosításával új bűncselekmény lesz az uzsora. Ezt az követi el, "aki a sértett helyzetét kihasználva üzletszerűen olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek teljesítése a sértettet vagy annak hozzátartozóját súlyos nélkülözésnek teszi ki".
A bűncselekmény megvalósulásához tehát több feltételnek is egyszerre kell megvalósulnia. Egyrészt fontos elem a kihasználás. A bíróság megítélésére van bízva, hogy mely helyzeteket tekint olyannak, amelyek kihasználása már az uzsora körébe tartozik. Ilyen lehet például a kifejezetten rossz anyagi helyzet, a hiszékenység vagy az alacsonyabb értelmi képesség. Szükséges az is, hogy megállapodás teljesítésének eredményeképpen a sértett vagy a sértett hozzátartozója súlyos vagy további nélkülözésnek legyen kitéve. A súlyos nélkülözés azokra vonatkozik, akik a visszafizetés miatt kerülnek nélkülöző helyzetbe. A további nélkülözés pedig azokra, akik már az uzsorás megállapodás előtt is súlyos nélkülözésben éltek, jellemzően éppen ezért vettek fel kölcsönt. A bűncselekmény fontos eleme az üzletszerűség (aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik). Így tehát aki egyszeri alkalommal nyújt uzsorás kölcsönt, az még nem követ el bűncselekményt.
Uzsoráét akár háromévi szabadságvesztés is járhat (öt, ha bűnszövetségben követik el), de lehetőség van tevékeny megbánás alkalmazására. Ennek azért van jelentősége, mert ebben a körben jellemzően megoldható a reparáció, például a pénz visszafizetésével. Szociológiai tény, hogy az uzsoratevékenység jellemzően a zártabb közösségekben zajlik, ahol az uzsorások jól ismerik a sértetteket és tisztában vannak azok kiszolgáltatott helyzetével. Ezért mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van, így az uzsorások elvonhatók lesznek az ügyfélkörtől. A jogszabály jövő március 1-én lép hatályba.
Hazánkban is működnek olyan pénzügyi társaságok, amelyek akár 400 százalékos teljes hiteldíj mutatóval kínálnak hiteleket. A Btk. módosítása azonban a pénzintézeteket nem érinti, mert azok jogi személynek minősülnek. Egy pénzintézettel kötött kölcsönzésszerződés esetében azt kell bebizonyítani, hogy a pénzintézet kihasználta az ügyfél szorult helyzetét. Ezt azonban nehéz lehet bebizonyítani. Ha a pénzintézetet büntetni nem is, de a szerződést a feltűnően nagy hiteldíj kikötése miatt mgatámadni és érvényteleníteni már lehet majd a fentiek szerinti ptk-módosítás alkalmazásával.