Ecostat: 1,3-1,5 százalékos visszaesés

Az Ecostat jövőre 1,3-1,5 százalékos gazdasági visszaesésre számít, éves átlagban a munkanélküliségi ráta jövőre 8,6 százalékos lesz, 30 ezer új munkanélküli várható a következő évben - mondta Belyó Pál, az Ecostat vezérigazgatója a kutatóintézet szerdán. A háztartások fogyasztásában 2 százalékos visszaesésre számítanak, míg a közösségi fogyasztás várhatóan 1,8 százalékkal mérséklődik.

Belyó Pál két pozitívumot is mondott a következő évre vonatkozóan: az államháztartási hiány - uniós szemléletben - tovább csökken, a bruttó hazai termék (GDP) 2,7 százalékos lehet. Az inflációt tekintve is jelentős mérséklődésre számítanak az Ecostatnál, éves szinten 3,2 százalékra csökken a pénzromlási ütem az Ecostat kutatói szerint. Belyó Pál úgy véli, a recesszió háromnegyed-egy évig tart majd, azt követően a gazdasági visszaesés megáll Magyarországon.

A kutató szerint a jegybanki alapkamat-csökkentés lassú ütemben folytatódhat, még idén elképzelhető egy 0,5 százalékpontos kamatvágás, jövőre az év végére 7-7,5 százalékos alapkamat lehet az országban, az euró árfolyama pedig 2009-ben 260-270 forintos sávban lesz.

Visszaesik a fogyasztás is

Elmondta: a jövő évben az import - főleg a lakossági fogyasztás mérséklődése miatt - 1,9 százalékkal esik vissza, az exportban is csökkenés várható, ennek mértéke 1 százalék lesz. Mivel a behozatal jobban csökken, mint a kivitel, a folyó fizetési mérleg egyenlege várhatóan javul, a folyó hiány éves szinten 5,5 milliárd euró körül alakulhat, ami GDP-arányosan 4,8 százalékot tesz ki.

Szerinte az ipari termelés tovább mérséklődik, 1 százalékkal csökken 2009-ben, az építőipari termelés volumene tovább zsugorodik, az építőiparban 2 százalékos visszaesés várható. A kutató szerint jövőre az idei jelentős bővülés után várhatóan visszaesik az agrárágazat teljesítménye is.

Csak reformokkal növelhető a hatékonyság

Az Ecostat kutatói úgy látják, hogy mivel az államháztartás keresletösztönző lépéseire nem lehet számítani, csak olyan strukturális jellegű változtatásokkal lehet a magyar gazdaság versenyképességét növelni, amelyek nem raknak terheket a központi büdzsére. Ilyen lehet az, hogy a kis- és középvállalkozások, illetve a nagyvállalatok is növelik a kutatás-fejlesztésre fordított pénzeszközeiket, egyúttal a gazdaságot tekintve költségmegtakarító intézkedéseket tesznek, például nagyobb mértékben takarékoskodnak az energiával.

A kutatók szerint a gazdasági bővülés korábbi stratégiái újragondolást igényelnek. A világméretű recesszió következtében az exportvezérelt növekedés lehetősége leszűkül, illetve megszűnik. Magyarország számára döntő tényező lehet az, ha az ország javítja az aktivitási rátáját, azaz a még munkaképes korú lakosság jelenleg nem foglalkoztatott részéből egyre nagyobb létszámú új munkaerőt állítanak munkába.

Nem megoldás a létszámleépítés

Belyó Pál felhívta a figyelmet: már a nyugat-európai országok is azon a véleményen vannak, hogy nem a munkaerő elbocsátásával, hanem a munkahelyek megtartásával kell átvészelni a gazdasági krízist. Ez pedig Magyarországon műszaki-fejlesztési, illetve strukturális átrendeződést igényel a gazdaságban - tette hozzá.

Aláhúzta: a jelenlegi helyzetben felelőtlennek tartja a szakszervezetek álláspontját, utalva a most folyó, illetve bejelentett sztrájkokra. Véleménye szerint most nem a sztrájkoknak lenne itt az ideje, hanem a munkahelyek megtartására, esetleg az új munkahelyek megteremtésére kellene az erőket koncentrálni.

Románia és Lenegyelország mutatói is romlanak majd

Az Ecostat kutatói a térség várható jelenségei között arra hívták fel a figyelmet, hogy a közeljövőben romlani fognak Románia és Lengyelország foglakoztatási mutatói is, mert ebből a két országból több millió ember dolgozott külföldön, elsősorban nyugat-európai országokban, például Spanyolországban. A spanyolországi gazdasági krízis azonban azzal jár, hogy ezek a vendégmunkások hamarosan hazatérnek, így növelik az otthoni álláskeresők számát, egyúttal korábbi jövedelem-átutalásaik hiánya rontja majd országaik folyó fizetési mérleg statisztikáit is.

Belyó Pál elmondta: bár nehéz megítélni a következő évi tendenciákat, prognózisukat 60 dollár/hordó olajárral állították össze. Kifejtette: az államháztartás, a folyó fizetési mérleg és a központi büdzsé alakulása következtében várható, hogy a jövő év második felében meg lehet kezdeni azokat a tárgyalásokat, amelyek Magyarországnak az ERM II rendszerbe, azaz az euró "előszobájának" tekintett árfolyamrendszerbe lépését készítik elő.