Ösztönözni kell a bankokat a hitelezésre

A Magyar Bankszövetség elnöke szerint további intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a kereskedelmi bankok folytassák a reálszféra hitelezését.

Szeptember vége óta új időszámítás van Magyarországon: jegybanki kamatemelés, hitelfelvétel nemzetközi pénzügyi intézményektől váltak szükségessé a gazdaság, a hitelpiacok működőképességének fenntartására, miközben a hazai bankok külföldi tulajdonosai is támogatásra szorultak, s ez még most is így van - mondta Felcsuti Péter.

Szerinte a bankok az utóbbi években azért tudták kihelyezéseiket bővíteni, mert külföldi forrásokat vontak be, a belföldi megtakarítások ugyanis megfogyatkoztak. Most, hogy a külföldi források is elapadtak, hitelszűke lett.

A bankok csupán közvetítők, betéteket gyűjtenek, azokat irányítják át hitelként a reálgazdaságba. Ha nincs elég belföldi megtakarítás, és a külföldi pénztulajdonosok sem adnak forrásokat, a bankok kevesebbet tudnak hitelezni. A hitelszűke tehát jórészt nem a magyarországi kereskedelmi bankok elhatározásán múlik - mutatott rá Felcsuti Péter.

Szerinte most a hatóságokon a sor, amit fel is ismertek: a jegybank csökkentette a kötelező tartalékrátát, a kormány az uniós források egy részét a reálszféra közvetlen finanszírozására csoportosította át. Ez azonban a bankszövetség elnöke szerint nem elég, további intézkedésekre volna szükség.

A kormány belátta, hogy a bankokat nem megmenteni vagy támogatni kell, hanem arra ösztönözni őket, hogy folytassák a reálszféra és elsősorban a vállalatok finanszírozását. Most már a konkrétumokat kellene minél gyorsabban kidolgozni, vagyis meghatározni, hogy mire, hogyan s milyen feltételekkel lehet igénybe venni a garanciát - mondta Felcsuti Péter. Minél gyorsabban működőképes struktúrára van szükség, mert az idő ellenünk - a kormány, a bankok, de kivált a reálgazdaság ellen - dolgozik - hangsúlyozta.

A bankszövetség elnöke elmondta: a likviditási korlátokat hitellel és garanciával lehet lebontani, a kockázatvállalást pedig tőkével lehet segíteni. Hozzátette: a tőkejuttatást külföldön sem ajándékba kapták a hitelintézetek; azért adták a kormányok, hogy a bankok hitelezzenek, méghozzá elsősorban a hazai piacokon. Kijelentette: nem tartaná presztízsveszteségnek, ha valamelyik külföldi tulajdonú bank tőkét venne igénybe, feltéve, hogy cserébe vállalja, hogy bővíti hitelezési tevékenységét a vállalati szférában.

Az elnök szerint várhatóan januárban derülnek ki a bankcsomag igénybevételének feltételei. Hangsúlyozta: egységes kormányzati fellépésre volna szükség, és egyetlen tárgyalópartnerre.

"Most az az érzésem, hogy a különböző szereplők - a jegybank, a felügyelet és az érintett minisztériumok - nem nagyon egyeztetnek, és ezért nem is nagyon látszik, hogy ezzel a nagyon összetett kérdéssel kapcsolatban összehangoltan nyilatkoznának, hogy az összehangolt kezelésről ne is beszéljek" - mondta.