Konstanca és Budapest: a kínaiak már dokkolnak

Magyarország számára egyre fontosabbá válhat a jövőben a Fekete-tenger partján lévő román kikötőváros, Konstanca (Constanta). Az itteni fejlesztések elsősorban Kelet-Ázsia és Európa kereskedelmét lendíthetik fel. Konstanca fejlődése áttételesen Magyarország számára is hasznos lehet, hiszen az itt kirakott kínai áruk vasúton rajtunk keresztül juthatnak el Nyugat-Európába.

Konstanca esetében fontos tudni, hogy nemcsak a Duna egyik kapuja, hanem innen fontos vasúti vonal is indul. Ha a dunai út nem hajózható, akkor ugyanis a kötöttpályás szállítás az egyetlen gazdaságos alternatíva, nem a közúti.

Éppen ezért létfontosságú Erdélyi szerint egyrészt a Duna hajózhatóvá tétele. Míg Konstanca és Budapest között mindössze négy zsilip van a Dunán, addig Budapesttől Rotterdamig, a Duna-Rajna-Majna útvonalon 67 ilyen létesítmény található, a Constantza Port Handbook 2007-2008-as kiadása szerint.

A vasút fejleszthető a leggyorsabban

Miután a Duna hajózhatóvá tétele számos problémát vet fel, a leggyorsabb logisztikai fejlesztés a vasút bővítése lehet. Nem véletlen, hogy az Európai Unió is felismerte ennek a jelentőségét, és Romániát bízták meg a Budapest-Bukarest-Konstanca közötti nagysebességű vasúti projekt tervének koordinálásával. Az idén ősszel meghozott döntés után gyorsan összeült a román és a magyar kormány, és a közös kabinetülés egyik legfontosabb eredménye a magyar-román közös infrastrukturális fejlesztések felgyorsítása volt.

E legutóbbi, október végi szegedi közös kormányülés után Gyurcsány Ferenc az autópályák és a gyorsforgalmi utak összekötését is fontosnak tartotta. Emellett a két ország gázvezetékeit és a villamosenergia-hálózatokat is összeköti - jelentette be a magyar kormányfő. (A 109 kilométeres gázvezeték 2009-re épülhet meg, amit Algyőnél stratégiai gáztározó egészíthet ki.) Calin Popescu Tariceanu akkori román miniszterelnök a Bécs-Budapest-Bukarest szupervonat megépítését hangsúlyozta október végén, de kiemelte a Duna, mint európai közlekedési folyosó fejlesztését is.

A legfontosabb azonban a vasúti összeköttetés kiépítése, fejlesztése a két ország között. A román és a magyar közlekedési minisztérium képviselői már 2007 novemberében Nagyszebenben, egy másik kormányülés során megállapodtak a Budapest-Bukarest-Konstanca vonalról, de most úgy tűnik, új lendületet kapott a terv.

Trieszt vagy Strasbourg?

Érdekes egyébként, hogy míg magyar részről általában a Konstanca és Trieszt közötti vasút kiépítését hangsúlyozzák, többek között olasz, horvát, magyar és román részvétellel, addig román részről nem az olaszországi kikötő elérése a fontos, hanem Strasbourgé. Vagyis a német-francia határhoz való eljutáson van a hangsúly, a Rajnához való hozzáférésen.

Ez ugyanis azt jelenti, hogy innen a Ruhr-vidéktől kezdve Lotharingián, Burgundián át a Benelux-államokig a legfontosabb nyugati-európai iparvidékek és kereskedelmi központok elérhetők lennének vasúton, amelyen a konténerek könnyen továbbszállíthatók a konstancai kikötőből.

A nyomvonal Konstanca, Bukarest, Budapest, Bécs, Frankfurt, Strasbourg lenne, ehhez persze a román, a magyar és az osztrák vasúti hálózat fejlesztésére lenne szükség. (Tehát nyilvánvalóan nem a Bécstől Strasbourgig tartó szakaszról van szó.)

Nyolcmilliárd euróba kerülhet a román szakasz

A román vasúti szakasz megépítésének költségei elérhetik a 8 milliárd eurót is. A nagysebességű vasút számára építendő vonal egy kilométere sík területen 2 millió euróba kerül, hegyvidéken az összeg a 40 milliót eurót is megközelítheti. (Az alagutak pedig még ennél is drágábbak.)

A román állami vasúttársaság szerint 2020-ra készülhet el a nagysebességű vasútvonal Konstanca és Budapest között. A kivitelezés körülbelül 12 évig tart majd. A 800 kilométer hosszú pályán 220-250 kilométeres óránkénti sebességgel haladó vasút előkészítéséhez előbb még véglegesíteni kell a megvalósíthatósági tanulmányt. Ezután pályázna közösen az Európai Uniónál Ausztria, Magyarország és Románia.

Mindez Szeged számára is fontos lehet, hiszen a dél-alföldi város önállóan esélytelenül pályázott volna a déli Tisza-hídra, mert egyszerű, városi összekötő hídra nem nyerhetne uniós pénzt - pedig az építmény legalább 15-20 milliárd forintba kerül. Ha viszont egy nemzetközi vasúti hálózat részeként valósul meg a beruházás, Szeged nemcsak vasúti, hanem egyben kétszer egysávos közúti hidat is nyerne a projekttel.

Magyarok nélkül is fejlődik Konstanca

Persze a budapesti vasútvonal nélkül is rendkívüli a fejlődés Konstancában. A gazdasági válság visszavetette ugyan a beruházási aktivitást, de így is már olyan cégek vannak jelen a Fekete-tenger partján lévő kikötővárosban, mint a Dubai Ports World, a CSAV Norasia, a konténerszállító ZIM és a CMA CGM.

A Maersk éppen tavaly indította be direkt konténerjáratát Ázsia-Konstanca vonalon. A dán társaság 12 nap előnyt hirdetett, azaz megvalósította a leggyorsabb tengeri járatot Ázsia és Románia között, mivel a hajózási idő 30 százalékkal csökkent (36 napról 24 napra rövidült).

Mindezzel egyidejűleg a konstancai kikötő kulcsfontosságúvá válik a jövőben az ukrán, az orosz, a bolgár és a grúz áruforgalom számára is.