Véget ért a balti csoda

Észtország és Lettország kemény recesszióba került idén a harmadik negyedévben, ezzel Európában a legrosszabb teljesítményt nyújtotta a két balti állam. Mindez szöges ellentében áll az elmúlt fél évtized szinte páratlan GDP-bővülésével, amely gyakran meghaladta a 10 százalékot is a térségben. Észtország budapesti nagykövete ugyanakkor nem lát párhuzamot a magyar gazdaság problémái és az észt helyzet között, szerinte Tallinn állja a válság viharait. Litvánia viszont jobban bírta eddig a krízist, ott még mindig jelentősen bővül a GDP.

Észtország gazdaságilag is jobban kötődik Északhoz, különösen a finn befolyás erős. A finn befektetések 1,5 milliárd euró fölött járnak itt, míg Lettországban és Litvániában százmilliós nagyságrendűek.

Észtország és Finnország kereskedelmi forgalma is többmilliárd eurós nagyságrendű, elsősorban a gép- és járműgyártási együttműködéseknek köszönhetően. Finnország a legnagyobb észt kereskedelmi partner, mind az exportot, mind pedig az importot tekintve, 2007-ben 18 százalék körüli aránnyal.

Nehézségek ott is vannak

Persze Észtországban is vannak problémák. Az Európai Bizottság például átmenetileg befagyasztotta egy Tallinnak megítélt strukturális támogatás folyósítását - erről az [origo] is beszámolt kedden. Az észt pénzügyminisztérium illetékese szerint 120 millió észt koronás összegről (mintegy 9,74 millió dollárról) van szó.

Az EU regionális politikai főigazgatósága november 17-én tájékoztatta Észtországot arról, hogy a támogatások elosztása nem felel meg az unió előírásainak. Az ügy hátterében az észt pénzügyminisztérium átszervezése áll, a Brüsszelnek küldött észt dokumentumok - amelyek a támogatás elosztási rendjére vonatkoztak - ugyanis elavultak, mire Tallinn lehívta volna a pénzt. Az észtek most azt ígérik, hogy december 19-én újra tájékoztatják az uniót a belső átszervezésről. Az észt minisztérium hangsúlyozza, hogy a brüsszeli pénzek befagyasztása nem végleges, az EU nem vonta vissza az ígért támogatást.

Mindezzel kapcsolatban Miko Haljas, Észtország budapesti nagykövete az [origo]-val azt közölte: "Igaz, hogy Észtország jelenleg várólistán van a bizottságnál, de ennek semmi köze az észt gazdaság és pénzügyek helyzetéhez."

"Az észt gazdaságra úgy tekintenek, mint amely képes állni a viharokat" - fogalmazott az [origo]-nak a nagykövet a nemzetközi dekonjunktúra kapcsán. Ezért szerinte nincs párhuzam a magyar gazdasági helyzettel.

A nagykövet hangsúlyozta: "Észtország meg fogja kapni a támogatést Brüsszeltől, ha informálja a bizottságot a pénzügyminisztérium új szervezeti rendjéről." Észtországgal kapcsolatban nem jelentkezett olyan aggály, hogy visszaélne az EU-forrásokkal, így nincs párhuzam Bulgáriával sem - hangsúlyozta a diplomata. (Mint arról az [origo] korábban beszámolt, Bulgária esetében ez utóbbi okokból függesztették fel az EU-támogatások folyósítását.)

Litvánia jobban bírja

Mindeddig kevesebb szót ejtettünk Litvániáról, amelynek gazdasága talán a legjobban reagált a három balti állam közül a válságra. A litván GDP idén a harmadik negyedévben - éves összehasonlításban - 3,1 százalékkal bővült.

Ez lassulás ugyan a második negyedévi 5,2 százalékhoz vagy a tavalyi egész évi 8,9 százalékhoz képest, de feltétlenül jobb a lettek -4,2 és az észtek -3,3 százalékos teljesítményénél. Mindezzel együtt valószínűleg Litvániában is vége szakad az elmúlt hat év impozáns növekedésének. Az ország GDP-je 2003-ban még 10,2 százalékkal bővült, aztán 7 százalék fölötti három év következett, és a már említett 2007-ben mért 8,9 százalék. Most viszont idén várhatóan négy százalék körül alakulhat a litván GDP-növekedés.

A Moody's november eleji jelentése szerint mind több jel utal arra, hogy Litvánia nehéz gazdasági kiigazítási időszak elé néz, és a folyamat akár több évig is elhúzódhat. A litván gazdasági növekedés már a globális likviditási válság szeptember közepi súlyosbodása előtt meredeken lassult, és tekintettel a viszonylag jelentős külső egyensúlytalanságokra, most már elkerülhetetlennek tűnik a kemény landolás - áll a hitelminősítő londoni elemzésében.

A Moody's szerint ugyanakkor nem várható komoly pénzügyi válság Litvániában, mivel az ország devizapiacának szerkezete nehézzé teszi a spekulációt, és a bankrendszerben nagy skandináv bankok dominálnak. A litván kormány sem szembesül azonnal refinanszírozási kockázatokkal, mivel a következő eurókötvény-lejárat 2012-ben esedékes - írja az MTI.