Veres: 3,4 százalék lesz idén a hiány

A pénzügyminiszter a parlament gazdasági bizottsága előtt sikeresnek értékelte a kiigazítást és a fekezegazdaság elleni küzdelmet, az euró előszobájáról értekezett. Az ellenzék az IMF-hitel nyilvánosságát, a pazarló államháztartást és a magas jegybanki alapkamatot kifogásolta.

Veres János pénzügyminiszter az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságában éves meghallgatásán arról számolt be, hogy folytatódott a sikeres költségvetési kiigazítás, amelynek eredményeként a Pénzügyminisztérium számításai szerint az idén az eredményszemléletű államháztartási hiány 3,4 százalék lesz a GDP-hez mérten, a nyugdíjkorrekcióval viszont 3 százalék alá süllyed, 2,8 százalékos deficit várható.

Hozzátette: azzal, hogy a fiskális konszolidáció jól halad, várhatóan hamarabb tud Magyarország belépni az euró előszobájának tekintett ERM-II árfolyamrendszerbe. Az idei eredmények között említette, hogy a 2007 őszén elfogadott állami vagyongazdálkodásról szóló törvény alapján 2008-ban felállt az állami vagyongazdálkodás új intézményrendszere.

Veres János arról is szólt, hogy az idén javult a magyarországi adóeljárás, az adózás vonatkozásában számos egyszerűsítést hajtottak végre, biztosabbá vált az adó- és vámbevételek beérkezése a központi büdzsébe. Folytatódott a gazdaság fehéredése, tavaly 100 milliárd forintos nagyságrendben, az idén néhány tízmilliárd forinttal nőttek a költségvetés bevételei a kifehérítés jóvoltából - ismertette.

A Fidesz részéről Tállai András felvetette, a pénzügyminiszternek is van abban felelőssége, hogy az ország államcsődközeli helyzetbe került, egyúttal jelezte, a közvélemény keveset tud arról, hogyan áll az IMF, illetve az európai uniós hitelek felvétele, felhasználása.

A pénzügyminiszter elmondta, az Európai Uniótól felveendő, összesen 6,5 milliárd eurós hitel első részletét, kétmilliárd eurót, a közeljövőben hívja le Magyarország, ebből egymilliárd euró a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékát fogja növelni, míg egymilliárd euró a központi egységes számlára (kesz) kerül majd, és azt az államadósság finanszírozására fordítja a kormány.

Kóka János (SZDSZ) úgy vélte, az idén nőtt az adóbürokrácia, az állami kiadások szinten maradtak, sőt az államháztartásban folytatódott a pazarlás. Horn Gábor (SZDSZ) azt mondta, a következő évi költségvetés rosszul összeállított: már látszik, hogy a növekedési adatok rosszabbak lesznek, mint ami alapján a kormány a büdzsét összeállította, így 2009-ben várhatóan pótköltségvetésre lesz szüksége az országnak.

Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke arról szólt, hogy a vállalkozásoknál a túlélés marad a fő kérdés, és várhatóan több százezres munkanélküliséggel kell számolni a következő évben. Egyúttal felvetette, hogy adókedvezmények révén kellene rábírni a lakosságot a megtakarítások növelésére.

Szijjártó Péter (Fidesz) arról érdeklődött, hogyan ítéli meg a pénzügyminiszter a magas jegybanki alapkamatot, amely továbbra is gátja a vállalkozások beruházási tevékenységének, hitelfelvételének. Veres János azt válaszolta, pénzügyminiszterként nem kommentálja a független jegybank monetáris tanácsának döntéseit.