Kialakultak a bankmentő csomag részletei

Az Országgyűlés 369 igen és 4 ellenszavazattal elfogadta a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló előterjesztéshez - közismertebb nevén a bankmentő csomaghoz - benyújtott, a kormány által támogatott módosító indítványokat. Emellett a parlament hiánynövelő javaslatokat is jóváhagyott, amikor a jövő évi költségvetési előterjesztéshez benyújtott módosító indítványokról döntött.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt

Veres János pénzügyminiszter szavazás előtti zárszavában elmondta, hogy az európai államok többsége úgy véli, hogy ennek a rendszernek a működése nem lehet kizárólag magánérdek, ezért a válság megoldásában nem nélkülözhető az állami szerepvállalás.

Szerinte a törvényjavaslat olyan szabályozási keretet hoz létre, amely lehetővé teszi a beavatkozást azokban a helyzetekben, amikor a társadalmi érdekek érvényesülését a magánérdekek felett elő kell segíteni vagy ki kell kényszeríteni. Megjegyezte: a javaslat az állami beavatkozást csak időszakosan, meghatározott célok elérése érdekében lehetséges.

A kormány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), az Európai Unióval és a Világbankkal kötött megállapodás részeként készítette el a bankok számára az állami garanciavállalást és tőkejuttatást tartalmazó törvényjavaslatot. A módosító indítványokkal könnyítik a tőkejuttatáshoz és garanciavállaláshoz kapcsolódó állami kilépési feltételeket, azonban a belépési feltételeket nehezítik.

Több feltétele lesz az állami beavatkozásnak

Az eredeti javaslat szerint az állam akkor avatkozhatott volna be egy bank esetében a tőkejuttatás fejében, ha a pénzintézet 3 napnál hosszabb ideig vette volna igénybe a likviditási hitelt és a kötelező tartalék 20 százalékát meghaladó mértékben; a módosító indítványok szerint ez most legalább 20 napot vesz igénybe és a mérlegfőösszeg 5 százalékát meghaladó mértékben.

Az eredeti javaslat szerint a beavatkozás egy másik feltétele, hogy a bankok szavatoló tőkéje az előírt 75 százalékánál alacsonyabb mértékű, ezt az indítványok leviszik 50 százalékra. A harmadik feltétel az volt, hogyha a bank a garanciaalapból igénybe vett pénzt, akkor azt vissza kellett fizetni. Ha ezt nem tette volna meg, az állam azonnal beavatkozhatott volna az eredeti javaslat szerint; a módosítások 30 napos határidőt adnak a visszafizetésre.

A kilépési feltételek módosításával, ha az államnak bent kell maradnia a pénzintézetben, akkor eredetileg két évet kellett volna várnia a részvényeseknek, hogy a tőlük kötelezően megvásárolt értékpapír után megkapják a pénzüket, most 120 napon belül be kell majd jelenteni az eladási szándékot és egy megállapított árfolyamon az államnak meg is kell vásárolnia, a 120. napot követő 30 napon belül pedig ki is kell fizetnie az értékpapírokat.

Új elem, hogy a bankok és a részvényeseik is jogorvoslati lehetőséggel élhetnek majd az állami beavatkozás ellen egy esetlegesen indított perben.

Nem tiltható meg új részvények kibocsátása

Kikerült az eredeti szövegből az osztalékelsőbbségi részvények átalakíthatósága is. Ha a pénzintézet valamilyen más módon, részvény vagy kötvény kibocsátásával akarja rendezni helyzetét, azt az állam nem tudja megakadályozni már a beavatkozást követően sem.

A parlament támogatta Kékesi Tibor és Molnár Albert (mindkettő MSZP) javaslatát, 372 igen és egy tartózkodó szavazattal. Ezzel kikerül az eredeti szövegből az osztalékelsőbbségi részvények átalakíthatósága is. A képviselők 356 igen és 18 nem szavazat mellett ugyancsak elfogadták a költségvetési bizottság javaslatát, amely a garanciavállalás szabályait érinti. A bankmentő csomag zárószavazása a parlament december 15-i ülésén lesz.

A képviselők a támogatott módosító javaslatokat 211 igen és 160 nem szavazattal hagyták jóvá. A költségvetési bizottság javasolt, a tőzsdére való be- és kivezetés fogalmainak meghatározására vonatkozó új szabályokat a képviselők 372 igen és 3 nem szavazattal fogadta el.

Az egyik elfogadott képviselői módosítói indítvány kereskedési napként minden munkanapot jelöl meg, kivéve azt, amelyet a szabályozott piac előzetesen kereskedési szünnappá nyilvánít.

A képviselők támogatták azt a javaslatot is, hogy elhagyják a jogszabály tervezetből a passzust, amely szerint biztosítóegyesület hitel-, illetve kezesi biztosítási, valamint viszontbiztosításba vételi tevékenységet nem végezhet.

Jóváhagyták a képviselők azt a szocialista képviselői indítványt, amely többek között rögzíti: a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg a pénztári tartalékokhoz tartozó befektetési portfóliók kialakításának, kezelésének, módosításának a pénztár által szabályozandó kérdéseit.

Nagyobb lesz a jövő évi költségvetés hiánya

Az Országgyűlés a jövő évi költségvetési előterjesztéshez benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok szavazása során hétfőn hiánynövelő javaslatokat szavazott meg.

Magyar Bálint (SZDSZ) elfogadott módosító javaslata a közoktatási hozzájárulások emelését eredményezi az önkormányzatoknál, Varga József (Fidesz) elfogadott módosító javaslatai pedig a roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs programját segíti.

A két elfogadott módosító javaslat összesen átmenetileg mintegy 4,66 milliárd forinttal növelhetné a költségvetés már megszavazott 660 milliárd forintos hiányát. Ebben a helyzetben a gyakorlat az, hogy a költségvetés december 15-i végszavazására a pénzügyminiszter módosító indítványt tesz, amelynek eredményeképpen "visszaáll" a 660 milliárd forintos, már megszavazott költségvetési hiányösszeg.