Bokros: Államcsőd közelében volt az ország

Magyarország az államcsőd küszöbére került, a forint leértékelődése miatt a valutaválság lehetősége is felrémlett - állítja Bokros Lajos volt pénzügyminiszter az Élet és Irodalom pénteken megjelenő cikkében. Szerinte az 1998-ban bevezetett nyugdíjpénztári reform óta az egymást követő kormányok egyetlen érdemi reform elindítására sem voltak képesek.

A volt pénzügyminiszter szerint Magyarország 2001 és 2006 között durván túlköltekező, mesterséges élénkítésre alapozott, a belső fogyasztás növelését célzó, külső és belső hitelfelvétellel finanszírozott jövőfelélő gazdaságpolitikát folytatott. De a két éve tartó megszorító keresletkorlátozó gazdaságpolitika nyomán sem látszanak a kibontakozás jelei, és ezt nem lehet csak a nemzetközi pénzügyi válság számlájára írni.

Magyarország az államcsőd küszöbére került, a forint leértékelődése miatt a valutaválság lehetősége is felrémlett. Az ikerdeficit, ikereladósodás, ikerbizalmatlanság mesterhármasa a szakadék szélére lökte az országot, innen visszarántani csak az EU és az IMF 20 milliárd eurós hitelének bizalomerősítő hatásával lehetett - írta Bokros Lajos. A kormánynak az elmélyülő válság elhúzódó visszaesés vagy a nyílt azonnali csőd között kellett választania, és ilyen helyzetben nyilvánvaló, hogy a válságot mint kisebbik rosszat kell választani.

Több reform, valószínűbb siker

A tanulmányban Bokros Lajos amellett érvelt, hogy több reform együttes végrehajtása segítheti azok teljesülését. Legfontosabb területekként az egészségügyet, az oktatást, a nyugdíjrendszert, a közigazgatást és a közteherviselést jelölte meg.

Az egészségügyben a kötelező társadalombiztosítás mellett a kötelező magánbiztosítást javasolja, amelynek tagja lenne minden 18 éven felüli állampolgár. Egy ilyen rendszer szerinte versenyre készteti az egészségügyi intézményeket, javítva így az egészségügyi szolgáltatás minőségét is.

A befizetésektől függjön a nyugdíj nagysága!

Ugyancsak szorgalmazza a nyugdíjreform folytatását a névleges járulék-meghatározottságú rendszer bevezetésével. Ennek lényege az lenne, hogy a nyugdíjrendszerben a járulék mértékét rögzítenék és ettől tennék függővé a járadék nagyságát.

A közoktatásban Bokros szerint az iskolahálózat összevonása, kevesebb, de nagyobb iskola fenntartása az egyetlen megoldás. A középiskolák szintjén már az érdemi versenyt javasolja az iskolák között.

A közoktatás reformja ezer szállal összefügg a közigazgatás reformjával - írta Bokros, aki szerint a járási szintű önkormányzatok helyreállítása lenne célszerű, de nem a mai alsó szintű önkormányzatok mellett, hanem azok helyett.

Szárnyalás és szenvedés vár a közszolgákra

A felsőoktatásban alapvetőnek tartja annak kimondását, hogy Magyarországon nincs szükség ennyi és ilyen rossz minőségű intézményre. Szerinte a 77 akkreditált egyetem és főiskola közül maximum 20-25 intézményt kellene megtartani. Akár csak az egészségügyben, itt is a dolgozók közalkalmazotti jogállásának megszüntetését javasolja. Szükségesnek tartja a teljesítmény szerinti javadalmazást, a fix összegű állami támogatást, a tandíj bevezetését legalább az alapképzésben.

Az általa javasolt reformok következtében százezrek kerülnének szembe azzal, hogy rendszerváltás van az ő területükön "lesznek, akik szárnyalnak az új feltételek közepette, mások keservesen szenvednek majd, szükség lesz arra, hogy az állam tompítsa a feszültséget, de a reformok semmiféleképpen sem adhatók fel" - írja Bokros Lajos.

Szűnjenek meg a kivételek az adózásban!

A közteherviselés reformjánál a volt pénzügyminiszter hangsúlyozza: annak döntő láncszeme nem az adókulcsok divatos csökkentése, hanem az adózók körének bővítése és az adózandó jövedelem szélesítése.

Javasolja a minimálbér adómentességének eltörlését, például egy 10 százalékos adó bevezetésével. Szerinte az adóreform megvalósítható anélkül, hogy a költségvetés bevételei csökkennének. Az igazságos közteherviselés alapfeltételének tekinti az értékalapú ingatlanadózás bevezetését, ami pótolhatja az szja-ból kieső bevételeket, ha ott csökkentenék a kulcsokat. Szükség lenne a kivételek, a mentességek, az adókedvezmények eltörlésére.

Egyszerűség és egységesség lenne jó

A vállalati nyereségadózásban a rendszer egységesítését és egyszerűbbé tételét javasolja, többek között az eva megszüntetésével. Ugyancsak szorgalmazza a helyi iparűzési adó megszüntetését, amit a vállalkozások esetében is az értékalapú ingatlanadóval váltana fel.

Javasolja a kisvállalkozások adómentességének megszüntetését, az osztalékadó felemelését a személyi jövedelemadó határkulcsának szintjére és az osztalék megterhelését fix egészségügyi hozzájárulás felett fizetett úgynevezett kiegészítő adóval. Így szerinte közelíthető lenne a cél, hogy a személyes jövedelmek mind nagyobb része egyetlen csatornán, a béren keresztül legyen kivehető a vállalkozásokból.