Világszerte ezermilliárd dollár folyik évente a magánszektorból a közszférába megvesztegetés formájában - mondta April H. Foley, az USA magyarországi nagykövete, a Világbank egyik friss jelentésére hivatkozva. A botrányoktól nem mentes az Egyesült Államok sem, folytatta a nagykövet, de a legfontosabb, hogy küzdjenek a jelenség ellen.
Foley szerint a Magyarországra befektető külföldi vállalatok is sokat panaszkodnak az itteni korrupció miatt. Ezért fogott össze a kilenc legnagyobb befektető állam: nagykövetségeik, kereskedelmi kamaráik egyaránt felléptek a jelenséggel szemben. Ennek jegyében kezdődött kedden kétnapos konferencia Budapesten a korrupció elleni küzdelemről.
90 százalék
Foley hivatkozott egy másik jelentésre is, miszerint a magyar közszférában dolgozók 90 százaléka találta magát szemben "átláthatósági kérdésekkel". "Ez a Freedom House két évvel ezelőtti jelentéséből derült ki" - mondta a nagykövet az [origo] kérdésére.
Judith Garber, a washingtoni külügyminisztérium helyettes államtikára is a korrupció-ellenes küzdelmet hangsúlyozta a konferencia megnyitójában, ő is azt emelte ki, hogy a gazdaság működésére jótékonyan hat a jelenség elleni fellépés. April Foley ehhez hozzátette: a gazdasági növekedés megnégyszereződhet a Világbank tanulmánya szerint egy olyan országban, amelynek sikerül legyőznie a korrupciót.
Jogszabály a feljelentők ösztönzésére
Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára szintén felszólalt a konferencián, és a kabinet eltökéltségét hangsúlyozta a korrupcióval szemben, igaz, azt elismerte: a pártfinanszírozásban nem jött létre ötpárti egyzség itthon. Avarkeszi beszélt a konferencia szünetében újságíróknak arról is, hogy tanulmányozzák azt az amerikai törvényt, amely a kormányzati szektor visszaéléseinek felszámolására irányul.
Az úgynevezett whistleblower-törvény azt a bejelentőt jutalmazza, aki megvesztegetést, a közjavak elherdálását tárja fel. Az így megmentett közpénzekből jutalmat kaphatnak a bejelentők, akik védelmet is kapnak a hatóságoktól Amerikában.
Ellenérzések
Avarkeszi elmondta, hogy tudják: ez a törvény esetleg Magyarországon ellenérzéseket is kiválthat, hiszen mégiscsak feljelentőkről van szó, ám szerinte tisztességes célról van szó, ezért érdemes társadalmi vitára bocsátani a jogszabályalkotás előtt a tervezetet.
Avarkeszi az [origo]-nak elmondta, hogy hosszabb távon a kormány abban bízik, hogy az adminisztrációs terhek csökkentésével is sikerül visszaszorítani a korrupciót. Az Európai Unió belső piaci szabályozásával összhangban most például azt tervezik, hogy számos olyan procedúrát leegyszerűsítenek, amelyek eddig bonyolult ügyintézést - és állami hivatalnokok közreműködését - vonták maguk után.
Egyszerűsödik a telephely-engedélyezés
Így például szeretnék, ha bizonyos engedélyköteles tevékenységek végzése a jövőben egyszerű bejelentéshez kötődne. A regisztráció ugyanakkor fontos Avarkeszi szerint, a későbbi ellenőrzésekhez szükség van arra, hogy tudják: ki, mivel foglalkozik.
Mindehhez kapcsolódik a hír, hogy kedden Bajnai Gordon gazdasági miniszter bejelentette: egyszerűsödik a telephely-engedélyezési eljárás 2009. április 1-jétől, több üzleti tevékenységet a bejelentést követően azonnal meg lehet majd kezdeni a telephelyen. A 2008-ban megkezdett deregulációs intézkedések folytatásaként az idén tavasztól 149, korábban engedélyezéshez kötött tevékenységi körből csupán 66 esetében szükséges a telephely-engedélyezés lefolytatása - emelte ki a miniszter.
Emellett az eddigi 60 napos ügyintézési határidő is 30 napra csökken, így jelentősen nőhet a magyar vállalatok versenyképessége - tette hozzá az MTI tudósítása szerint a miniszter.