Ukrajna január 5-én csökkentette a magyar szállítási igényt, majd január 6-án teljes mértékben leállította a gázszállítást, amelyet csak január 20-án kora délután állított helyre. Szerda óta már a megszokott, a gázkereskedők által igényelt napi mennyiség érkezik. Csütörtökön az előzetes adat szerint 50 millió köbméter volt a földgázfelhasználás, a gázkrízis közel három hétig tartó időszakában pedig átlagosan napi 60 millió köbméter körüli földgázmennyiségre volt szükség.
A téli időszakban napi átlagban mintegy 38 millió köbméter, keleti irányból érkező import kiesése miatt január 6-án az első kategóriába tartozó ipari nagyfogyasztók, köztük az erőművek felhasználását korlátozták. Az áramtermelőknek át kellett állniuk földgázról olajtüzelésre. A korlátozást az első kategóriában január 15-én reggel feloldották, az erőművek fennakadás nélkül álltak vissza a következő órákban a gázra.
Nem bukott sokat a gáznagykerskedő
Az erőműveknek egyébként a törvényi előírásnak megfelelően 16 napra elegendő olajkészletet kell tartaniuk. A gázturbina-olaj összetételében és árképzésében is hasonlatos a dízelhez, viszont drágább a földgáznál. Több erőmű esetében a tüzelőanyag költségét teljes mértékben a vevő fizeti meg, más erőművek más típusú szerződéseket is kötnek, amely alapján a tüzelőanyag árának alakulása már a társaság saját kockázata.
A magyarországi földgáz nagykereskedő E.ON Földgáz Trade Zrt.-nek nem okozott jelentős többletköltséget az Ukrajna felől kiesett import pótlása, nyugatról a cég normál piaci áron kapta a földgázt. Az pedig a fűtési időszakban teljesen megszokott, hogy a földalatti tárolóból is vesznek ki gázt.
Néhány milllió forintos veszteség a Dunamenti Erőműnél
A részben a Magyar Villamos Művek tulajdonában lévő, a GdF Suez csoporthoz tartozó Dunamenti Erőmű előzetes számításai szerint napi 3-5 millió forint veszteség érte a társaságot a káros anyag nagyobb kibocsátása és a logisztikai költségek növekedése miatt - válaszolta Csiba Péter, az erőműtársaság vezérigazgatója az MTI kérdésére.
A vezérigazgató elmondta azt is, hogy két típusú szerződésük van a vevőikkel. Az egyik esetben a vevő hozzájárul az alternatív tüzelőanyag felhasználásához, és viseli annak minden költségét.
A másik típusú szerződésben a Dunamenti Erőműnek is van kockázata, mert ebben az esetben a vevő a lekötött kapacitást és az energia árát fizeti meg, nem a tüzelőanyag költségét. Az ilyen típusú szerződések miatt a Dunamenti Erőmű földgázfelhasználása napi 1,5-6 millió köbméter között van.
Nem tervez pert a Csepeli Áramtermelő
Az Atel csoporthoz tartozó Csepeli Áramtermelő Kft. vezérigazgatója, Briglovics Gábor azt mondta, hogy az erőműtársaság átlagosan napi 1,5-1,7 millió köbméter földgázt használ fel. Első kategóriás ipari fogyasztóként szintén január 6-tól tíz napra korlátozták a gázfogyasztását, ebben az időszakban olajtüzelésre állította át az áramtermelést.
A vezérigazgató megemlítette azt is, hogy a gázkorlátozás feloldása után is történt "gáz-megszakítás", de ez már kereskedelmi előnyökért, a szállítóval történt kölcsönös megállapodás alapján. A Csepeli Áramtermelő nem tervez jogi lépéseket a gázválság miatt, és lényegében a vevőinek sem lehet követelése. Az erőműtársaság szerződései ugyanis azt tartalmazzák, hogy a tüzelőanyag költsége a vevőt terheli - jelezte a vezérigazgató.