A többletbevétel elsősorban a tranzitforgalom többletterhelésével lenne elérhető. A rendszer csehországi bevezetésekor a beruházás hét hónap alatt megtérült - hangsúlyozta Halász György kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
A fizetőkapukkal ellenőrzött rendszer, bár pontosan méri a jármű által a díjköteles útszakaszon megtett utat, jelentős torlódásokhoz vezethet. A matricás rendszer ezzel szemben, noha megoldja a fennakadás problémáját, nem tükrözi pontosan az út terhelését, hiszen meghatározott időtartamra és nem adott útszakaszra szól. A megoldást az elektronikus útdíjrendszerek bevezetése jelentheti, véli Halász György.
Az 1980-as évek közepétől elterjedő elektronikus útdíjrendszerek két fő típusa a mikrohullámú rendszer és a GPS/szatellit-alapú rendszer.
A mikrohullámú rendszer jól használható gyorsforgalmi utak esetében, gyakori letérési lehetőséggel rendelkező utaknál viszont nem optimális. Jól szabványosított, tehát a nemzetközi forgalomban is jól alkalmazható. A használatához szükséges berendezés kis költségű, beszerelése egyszerű. Az elektronikus útdíjrendszereket használó európai uniós országok döntő többségében ezt vezették be, mondta el Halász György.
A GPS/szatellit-alapú rendszer kialakítása költséges és időigényes, viszont a bevonható utak köre elvileg korlátlan. Európában jelenleg Németországban működik ilyen rendszer.
Halász György kitért arra is, hogy létezik a két típust ötvöző, "hibrid" rendszer is. Ennek leggyakoribb formájában a gyorsforgalmi utakon mikrohullámú, az alacsonyabb rendű utakon pedig GPS-alapú rendszer működik. Jelenleg Svájcban működik ilyen rendszer - tette hozzá a kutató.
Az Országgyűlés tavaly decemberben módosított több a közúti, a vízi, valamint a légi közlekedési törvényt, az elfogadott jogszabály felhatalmazza a kormányt, hogy teremtse meg az elektronikus útdíj fizetés feltételeit és dolgozza ki a megtett úttal arányos úthasználat díját.