Több hitelt kap Kelet-Európa az EBRD-től

Az az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) ugyan nem utolsó mentsvár hitelezési vagy finanszírozási szempontból, ám "továbbra is nyitva van", és csak decemberben 13 tranzakciót hajtott végre Kelet-Európában, félmilliárd euró értékben - mondta Varel Freeman alelnök csütörtök este Londonban a pénzintézet helyzetértékelésén.

Freeman megerősítette, hogy a bank az idén "drámaian növeli" tevékenységét a fejlettebb közép-európai országokban is, amelyekről a válság előtt még úgy tartotta, hogy egy éven belül már nem lesz szükségük az EBRD támogatására. Szerinte a közép-európai kedvezményezett országok az idén a tervezettnél 500 millió euróval több új finanszírozást kapnak az EBRD-től, amivel a kétszeresére növekszik a korábban előirányzott összeg.

A londoni bank már hetekkel ezelőtt bejelentette, hogy a válságra tekintettel 2009-ben rekord értékű, A bank 7 milliárd euró friss tőkét juttatna a régióhoz tartozó országoknak, és ennek jelentős részét a fejlettebb közép-európai gazdaságok kapják. Az EBRD a nap folyamán közölte, hogy a kedvezményezett térségére adott idei növekedési előrejelzését az eddigi 3 százalékról 2 százalék alá csökkentette.

A tágabb értelemben vett Kelet-Európa átalakulásának finanszírozására 1991-ben alakult londoni bank vezetői, akik szerint Kelet-Európában "a történelem során még nem látott ütemű" átalakulás zajlott le, és a jelenlegi válság idején a feladat annak megakadályozása, hogy a folyamat visszaforduljon, ezért a korábban szándékolt csökkentés helyett növelni fogja a fejlettebb közép-európai térség finanszírozását is.

Azt hitték 2010-re "kiérik" a bankból a régió

Az EBRD 2007-ben - a legutóbbi olyan teljes évben, amelyről végleges adatok vannak - összesen 5,6 milliárd euró új finanszírozást folyósított a kedvezményezett országoknak, de az összeg több mint 90 százaléka a 2004-ben uniós taggá lett nyolc közép- és kelet-európai gazdaságon kívüli térségnek jutott.

A közép-európai EU-országcsoportban az EBRD abban az évben 546 millió euró közvetlen finanszírozást és befektetést hajtott végre, 22 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.

A londoni bank már 2006-ban bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re "kiérik" a bankból, vagyis azután nem lesz már szüksége közvetlen EBRD-finanszírozásra.

Gyurcsány is kérte a kivonulási folyamat megfordítását

A csütörtöki londoni tájékoztatón azonban megerősítették, hogy a pénzügyi válságból reálgazdasági válsággá fajult helyzetben az EBRD visszafordítja a fejlettebb közép-európai térségből már elkezdődött kivonulási folyamatot.Ezt tavaly novemberben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is kérte.

A kormányfő által Thomas Mirow-nak, az EBRD német elnökének és a bank részvényes kormányainak küldött akkori levélben az állt: a közép-európai átalakuló országok jelentős gazdasági nyomás alá kerültek a globális pénzügyi felfordulás miatt, és korlátozott a pénzügyi kapacitásuk arra, hogy pótolják az ingatag tőkeáramlásokat és helyreállítsák a piaci bizalmat.

Gyurcsány Ferenc ezért azt kérte, hogy a bank a térségi befektetések csökkentése helyett jelentősen növelje a Közép-Európának nyújtott finanszírozásokat, egészen addig, amíg erre a jelenlegi válság leküzdése végett szükség van.

Nem enyhülnek a Maastricht-i kritériumok

A csütörtöki londoni tájékoztatón Erik Berglöf, az EBRD főközgazdásza azt mondta: a válság egyik mellékhatása az EU-tag kedvezményezett országokban az infláció meredek lassulása, ami közelebb hozhatja ezeknek az országoknak az euróövezeti csatlakozását.

Az MTI kérdésére, hogy elképzelhetőnek tartja-e a maastrichti csatlakozási feltételrendszer lazítását az EU és az euróövezeti jegybank (EKB) részéről, Berglöf úgy fogalmazott, hogy ezek az intézmények "eddig sem a feltételek enyhítéséről voltak ismertek".