Tovább romlottak a növekedési kilátások

Az októberi majd novemberi történelmi mélypont után decemberben tovább esett a GKI konjunktúra-indexének szezonális hatásoktól megtisztított értéke. A GKI Gazdaságkutató Zrt. által - az Európai Unió támogatásával - készített felmérés szerint az üzleti és a fogyasztói várakozások egyaránt romlottak, a korábbi zuhanás azonban már fékeződött.

Az üzleti várakozásokon belül az ipari és szolgáltatói konjunktúraindex értékének esése az elmúlt hónapokéhoz képest érezhetően lassult, az építőipari index pedig még kissé emelkedett is novemberhez képest. Az iparban az elmúlt és a következő időszak termelésének valamint a rendelésállománynak - ezen belül az exportnak - a megítélése is romlott, a saját termelésű készletek állományáról alkotott vélemény azonban kedvezőbb lett. Az árváltoztatási szándék nem változott, a foglakoztatási viszont gyengült.

Az építőipari válaszolók tovább romló termelési helyzetet, lényegében változatlan rendelésállományt, ugyanakkor a foglalkoztatási szándék enyhe javulását jelezték decemberben. A termelői árak emelkedésével kapcsolatos várakozások kissé erősödtek, de továbbra is az árcsökkentést tervezők vannak némi többségben.

A kereskedelmi cégek készletszintjüket nem érezték tovább emelkedőnek, a várható rendelésállomány és az eladási pozíció megítélése viszont sokat romlott. A kereskedelmi cégek által várt áremelkedés alacsony és változatlan.

A szolgáltató szférában az üzletmenet megítélése novemberhez képest nem romlott tovább, a várható forgalom és a közeljövő foglalkoztatási lehetőségeinek megítélése viszont érezhetően.

A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az iparban, a kereskedelemben, valamint a szolgáltatók és a fogyasztók körében még pesszimistább lett, az építőiparban nem változott. A válaszolóknak csak pár százaléka számít a következő hónapokban a makrogazdasági helyzet javulására.

A felmérés szerint a globális válság a vállalatokat elsősorban a kereslet csökkenése révén érinti, amire főként takarékossággal reagálnak. Az ipari válaszadók háromnegyede piaci lehetőségei szűkülésére számított, s mindössze 2% gondolta úgy, hogy az átrendeződő viszonyok új lehetőségeket teremtenek a számára.

Ez utóbbiak a műszeriparba, a műanyag termékgyártásba és a ruházati iparba tartoztak. A munkaerő leépítését elsősorban a járműipar, a gép- és berendezésgyártás, valamint a fafeldolgozás cégei tervezték. A fejlesztések elhalasztására a gyógyszeriparban, a vegyi alapanyaggyártásban és a fafeldolgozásban készültek sokan. Innovációkkal a híradástechnikai ipar, a tejipar és a műszeripar cégei közül akartak többen reagálni a válságra.

Profilváltásra a műszergyártók, a fémfeldolgozók és a műanyagtermékek gyártói közül készültek viszonylag többen. Az építőiparban és a kereskedelemben a kereslet csökkenésétől minden második válaszadó tartott, s nagy arányban vártak dráguló hiteleket, szűkülő hitelforrásokat. Az építőiparban sokan a kintlévőségek állományának növekedését is valószínűsítették.

A GKI fogyasztói bizalmi index értéke 2008-ban májustól (rendkívül alacsony szintről) szeptemberig lassú növekedést mutatott. Októberben a mutató értéke zuhant, majd az év utolsó két hónapjában tovább csökkent. Különösen a várható munkanélküliség megítélése romlott, miközben a lakosság saját pénzügyi helyzetére vonatkozó várakozásai kevésbé lettek kedvezőtlenek, a rövidtávú megtakarítási képességet mutató index értéke pedig novemberhez képest nem változott.

Az év utolsó hónapjában az inflációs várakozások sem változtak. A háztartások saját anyagi helyzetének és a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási feltételeinek megítélése kissé javult, ez utóbbit azonban egy éves távlatban már romlónak érezték a fogyasztók.