Változó bérkategóriák januártól

Január 1-jétől 71 500 forintra emelkedett a minimálbér összege. Nőtt az úgynevezett garantált bérminimum, amelynek megváltoztak az előfeltételei is. Emellett szigorúbban büntetik azt a munkáltatót, aki a dolgozójának jogszabálysértő módon a minimálbérnél kevesebbet fizet.

Január 1-jétől 71 500 forintra emelkedett a minimálbér összege. A hetibér ezzel egyidejűleg 16 500 forint, a minimális napibér 3290 forint, az órabér pedig 411 forint lett. Ugyancsak nőtt az úgynevezett garantált bérminimum is, ennek azonban megváltoztak az előfeltételei is. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált bére teljes munkaidő teljesítése esetén január 1-jétől havi 87 000 forint lett. A hetibér 20 000 forintra, a napibér 4000 forintra, míg az órabér 500 forintra emelkedett. Július elsejétől 500 forinttal ugyan, de tovább nő a garantált bérminimum, amely így 87 500 forint lesz. (A hetibér 20 100 forintra, napibér 4030 forint, az órabér pedig 503 forintra változik.)

Az új jogszabály korábbiakhoz képest nem veszi figyelembe a gyakorlati idő hosszát, azaz minden érintett munkavállaló kapcsán egységesen határozza meg a garantált bér összegét. Korábban ugyanis gyakorlati idő függvényében differenciálták a középfokú végzettséghez kötött munkakörben dolgozók munkabérét. A 2 évnél kevesebb gyakorlattal rendelkezők esetében alacsonyabb, míg a legalább 2 éves gyakorlattal rendelkezők esetében valamivel magasabb volt a garantált bér. Újdonság továbbá, hogy éppen a gyakorlati idő eltörlése miatt, kikerült a jogszabályból az, az előírás is, miszerint az 50 év feletti munkavállalóknak garantált bérminimum jár. Esetükben is az általános szabály lesz irányadó, azaz a középfokú végzettséghez, szakképzettséghez kötött munkakörhöz kapcsolódik csak a magasabb bérminimum.

A minimálbér emelkedését nőtt az egyéni és társas vállalkozók minimális járulékalapja is. Esetükben ugyanis a társadalombiztosítás felé fizetendő járulékokat legalább a minimálbér kétszeres összege után, azaz 2009-ben minimum 143 000 forint után kell megfizetni.

A bértételek arányosítása

Továbbra is él ugyanakkor az a szabály, hogy az órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál rövidebb, akkor arányosan növelt mértékben, ha pedig hosszabb, akkor arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni. Így, ha a teljes munkaidő csak napi 6 óra, akkor 411 forint helyett 548 forint lesz az órabér, ellenben, ha a teljes munkaidő 12 óra, akkor 274 forintos órabértétellel kell számolni.

Részmunkaidő esetén a fent meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, az órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak arányosan változó összegével kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy, amennyiben a teljes munkaidő hossza 8 óra, de a dolgozót csak napi 4 órában foglalkoztatják, akkor őt 35 750 forintos havibér, illetve változatlanul 411 forintos órabér illeti meg.

Más a helyzet akkor, ha az adott munkakörre megállapított teljes munkaidő nem 8 óra, hanem csak 6 óra, és a dolgozó ehhez képest 4 órás részmunkaidőben dolgozik, akkor először a 6 órás teljes munkaidőnek megfelelően kell kiszámítani az órabértételt. Ezt követően kell a teljes és a részmunkaidő arányában meghatározni a részmunkaidőre fizetendő bért. Így tehát 6 óra a teljes munkaidőnél a legkisebb órabértétel 411 forint helyett 548 forint lesz, mely alapján a munkavállalót 4 órás részmunkaidő esetén 2192 forint illeti meg naponta.