Joaquín Almunia pénzügyi biztos szerint a szélesítés valamennyi tagállam számára gazdasági előnyökkel járt, hiszen növelte azok versenyképességét, fokozódott a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés.
A kibővült EU ma a világ legnagyobb integrált gazdasági térsége: a világ bruttó hazai termékének (GDP) több mint 30 százalékát, a világkereskedelemnek pedig több mint 17 százalékát adja. Ennek következtében az EU döntő szerepet játszik a globális kérdések alakításában, és lehetősége van arra, hogy a globalizáció alakulását az uniós polgárok számára előnyös irányba befolyásolja.
Az új tagállamokban az egy főre jutó jövedelem 1999-ben a régi tagállamok átlagához viszonyítva 40 százalékot tett ki. Ez az érték tavaly 52 százalékra emelkedett, a növekedés 2004-2008-ban már elérte az 5,5 százalékot. Mindez ráadásul nem a régi tagállamok kárára ment végbe - derül ki a bizottság e témáról készített tanulmányából.
Tavalyelőtt az új tagállamok kivitelének csaknem 80 százaléka irányult az EU többi tagországába, és a régi tagállamok is növelték exportjukat a térségbe. Az új tagállamokban a munkanélküliség - amely korábban gyakran igen magas mértéket öltött - 2007-re az EU korábbi tagállamaiéhoz hasonló szintre, azaz mintegy 7 százalékra csökkent.
A tömeges munkaerő-beáramlással kapcsolatosan a régi tagállamokban tapasztalt aggodalmak nem igazolódtak be. A legtöbb befogadó tagországban a más tagállamokból származó munkavállalók aránya nem haladta meg a munkaképes korú lakosság 1 százalékát, emellett a migráns munkavállalók révén adott esetben a munkaerőhiányt is sikerült megoldani.
A térség országai csak idén összesen hétmilliárd eurónyi uniós felzárkóztatási támogatásban részesülnek, az Európai Beruházási Bank pedig 11,5 milliárd eurónyi kölcsönnel segíti őket.