Gyurcsány 180 milliárd eurót kér a térségnek

Az "Európai Stabilizációs és Integrációs Program" keretében 180 milliárd eurót kérne az Európai Uniótól Gyurcsány Ferenc Kelet-Európa gazdaságainak, bankjainak és cégeinek megsegítésére.

A javasolt program 12 országot érintene. A kormányok rövid távú kisegítése, a magánhitelek koordinált átstrukturálása, a bankok és cégek újratőkésítése szerepelne a lehetséges intézkedések között. A miniszterelnök március elsején akarja bemutatni a programját Brüsszelben, az EU csúcson.

,,Csökkentenünk kell a régió kockázati tényezőit és ez csupán szavakkal nem fog menni." Nyilatkozta Gyurcsány a Bloombergnek. "Az EU-nak vezető szerepet kell játszania. Ez a csomag minden bizonnyal meg tudja állítani a nemzeti valuták leértékelődését, ami most a régió legnagyobb problémája. Fel kell hívnunk a figyelmet a régió kihívásaira és ki kell építenünk egy keretet a koordinált cselekvéshez."

Eurót mindenkinek

A nemzeti valuták gyengélkedésével kapcsolatos aggodalom megalapozott. Az elmúlt hat hónapban a térség összes valutája veszített értékéből az euróval szemben: a lengyeleké 29 százalékkal, a románoké 17 százalékkal, a cseheké 12 százalékkal, az ukránoké 37 százalékkal. Magyarországon a forint 20 százalékkal gyengült.

A valuták kockázati tényezőinek csökkentése végett Gyurcsány az euró lehető legkorábbi bevezetését is kívánatosnak tartja. Az inflációs és a költségvetési, illetve államháztartási, hiány mértékével kapcsolatos követelményeket a miniszterelnök nem akarja fellazítani. De úgy gondolja, hogy az ERM árfolyamrendszerben töltendő két éves próbaidőszakot le kellene rövidíteni. A most javasolt program meg tudja teremteni az ERM-hez szükséges stabilitást, így az EU keleti tagjai 2-3 év múlva el kezdhetnék az euró bevezetését, szerinte.

Külön megoldások

A világ egy integrált egységnek látja ezt a régiót, aminek 12 országa összesen 700 milliárd eurós tartozást halmozott fel, ezért egy egységes programra van szükségünk, mondta Gyurcsány. Ám ez egy keretprogram lenne és az egyes országoknak egyéni megoldásokra is szükségük van. Magyarország például már megkezdte gazdasága átalakítását és nem kellenek neki rövid távú hitelek. Az IMF, az EU és a Világbank korábbi hitelei kellő biztonságot nyújtanak, de a gazdaság élénkítéséhez jól jönne a segítség.

,,Gyors és erős likviditás szükséges a regionális és nemzeti kockázat kezeléséhez. Magyarország jól áll. Mivel Magyarország helyzete stabil, lépéseket kell tennünk, hogy hasonló eszközök álljanak rendelkezésre a régió többi országa számára is."

Mit tegyenek Kelet-Európáért?

A miniszterelnök több helyről várja a nyugati segítséget. Az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap 40-60 milliárd eurót adhatna a kormányoknak hitel vagy devizacserék formájában.

Az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank 35-45 milliárd eurót pumpálhatna a helyi bankokba, amik egyébként nagyrészt nyugati hitelezők tulajdonában vannak. Ezenkívül a vállalti és háztartási hitelek átütemezéséhez is lehetne segíteni. A Világbank is nyújthatna további forrásokat: 90 milliárd eurót kellene juttatni az exportőröknek és a kis és középvállalatoknak.

Mivel jelentős forrásokat mozgósítana a terv, erősen épít Ausztriának azon uniós kezdeményezésére, hogy segítsék Kelet-Európa pénzügyi rendszereit és az európai vezetők kívánságra, hogy 500 milliárd dollárra növeljék az IMF válságkezelési alapját. Lengyelország szintén támogatja a miniszterelnök elképzeléseit.

,,Politikai nyitottságra és európai szolidaritásra van szükség" mondta Gyurcsány. ,,Itt és most azonos helyzetben vagyunk, mint amikor leomlott a berlini fal. Ez alapvetően a pénzügyi és gazdasági integráció felgyorsítását jelenti. Ez egyszerre nemzeti, európai és globális érdek. Minél hamarabb történik meg, annál jobb."