Politikai döntés kérdése az államcsőd

Tavaly Magyarország majdnem kimerítette az államcsőd egyik definícióját, hiszen részben nem piaci forrásokból tudta finanszírozni önmagát. Az IMF tavalyi hitele - a piacon kívüli segítség - megmentette ugyan Magyarországot a csődtől, de jelenleg a mi bedőlésünk kockázata majdnem kétszer akkora, mint Csehországé. Elemzők szerint az államcsőd politikai kérdés nálunk: a külföldi hiteleket törlesztjük vagy a belső kifizetéseket teljesítjük.

Az államcsőd azon is múlik, hogy az államháztartási deficitet alacsonyan tartjuk-e, a 3 százalékos hiánycélt betartjuk-e. Ha igen, akkor van esély arra, hogy középtávon csökkenjen az eladósodottság és beinduljon a gazdasági növekedés, a csökkenő kamatterheknek köszönhetően.

Amikor arról kérdeztük Némethet, hogy igaza van-e azoknak, akik már-már bekövetkezett államcsődről beszélnek Magyarország esetében, az elemző úgy fogalmazott: formailag Magyarország nincs államcsődben, teljesíteni tudja lejáró kötelezettségeit. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy tavaly már nemzetközi segítségre, az IMF, a Világbank és az Európai Unió támogatására szorultunk ahhoz, hogy ne legyen veszélyben a rövidtávú fizetőképességünk.

Miért indultak újra az államkötvény-aukciók?

Az államcsőd definíció kérdése is. Ha egy állam nem képes piaci alapon finanszírozni az adósságait, akkor a nagy nemzetközi hitelminősítők automatikusan a csőd kategóriájába sorolják be az országot. Ehhez mi közel voltunk tavaly, hiszen az IMF nem piaci alapon adott pénzt, ezért kellett idén a kötvényaukciókat valószínűleg újra meghirdetni.

Februárban ezért voltak feltehetően újabb magyar államkötvény-aukciók, ugyanis alighanem "megvolt a fenyegetettség", megvolt a veszélye annak, hogy bekövetkezik a csődbesorolás a hitelminősítők részéről, ha nem próbáljuk meg legalább részben piaci alapon finanszírozni az államadósságot.

Eddig két ország dőlt be, de egyik sem Izland

A 2007 nyara óta tartó nemzetközi pénzügyi válság Barcza szerint eddig két államcsődöt hozott magával. A dél-amerikai ország, Ecuador mellett az Indiai-óceán szigetállama, az off-shore és üdülőparadicsomként egyaránt ismert Seychelles-szigetek jelentették be, hogy nem tudják kötelezettségeiket kifizetni.

Az [origo] által megkérdezett három szakértő egybehangzóan megerősítette ugyanakkor, hogy a mostani krízis miatt oly sokat emlegetett Izland formailag nem volt csődben, ott a legnagyobb bankok és a helyi pénz omlott össze, nem az államháztartás.

Nőtt a magyar államcsőd kockázata

A magyar államcsőd esélyét a piacon folyamatosan árazzák. Az úgynevezett CDS-piacon a magyar szuverén államadósság törlesztésének elmaradására köthető biztosítás 500-600 bázispont között ingadozik, ami Duronelly Péter szerint igen magas, de messze elmarad például Ukrajnáétól.

Barcza szerint ez azt jelenti, hogy 100 forintnyi magyar adósság biztosítása jelenleg 5-6 forintba kerül, vagyis az államcsőd esélyét húsz évente egyszeri alkalomra teszi a piac. A régiónk kettészakadt, ugyanis a magyar CDS-felár csaknem kétszerese a csehekének, viszont nagyjából azonos szinten van a horvát és a román CDS-felárral. (Minderről részletesebben olvashatnak keretes anyagunkban.)

A kivezető út

A mostani helyzetből a kivezető utat Németh Dávid abban látná, ha a kiadásokat úgy sikerülne csökkenteni, hogy egyúttal az ország egy új növekedési pályára állna. Ezeket az általában egymásnak ellentmondó törekvéseket ritkán sikerül összeegyeztetni.

Két pozitív példa azonban akadt szerinte a múltban. Dániában és Lengyelországban csökkentették a költségvetési kiadásokat, így alacsonyabbak lettek a kamatok, és a kedvező kamatnak köszönhetően beindult a gazdasági növekedés.