Rajtunk már a gyenge forint sem segít

A forint az utóbbi hónapokban jelentősen gyengült a fontosabb külföldi devizákkal szemben, ami ugyan elvileg jót tehetne a külkereskedelemnek és a növekedésnek is, de a kedvező hatások érvényesülésére ma Magyarországon szinte semmi esély nincs.

A forint gyengüléséről ma szinte mindenkinek az jut eszébe, hogy ez milyen veszélyekkel és költségekkel jár a devizahitelesek számára, de nem szabad elfelejteni, hogy a leértékelődésnek lehetnek nyertesei is. Elméletileg a deviza gyengülése mindazoknak kedvező fejlemény, akik külföldiekkel versenyeznek, azaz mind az exportőröknek, mind pedig az importhelyettesítő termékek gyártóinak.

A külkereskedelemben részt vevő cégek lehetőségeinek javulása jót tehet az egész gazdaságnak, és tompíthatja a recessziót is - már ha valóban lehet profitálni a gyenge forintból, és a hátrányok nem ellensúlyozzák a pozitívumokat.

Elvileg lehet pozitív hatása a gyengülésnek

A nemzetközi versenyképesség javulása az exportáló vállalatok számára abból adódik, hogy bevételeik devizában keletkeznek, miközben a kiadásaik nagy része forintban. A leértékelés miatt tehát automatikusan vagy megnőnek a bevételeik (a külföldi vásárlótól kapott összeg a hazai devizában nagyobb értéket képvisel), vagy pedig alacsonyabb áron tudják kínálni a termékeit külföldön, ami előnyt jelent az ottani versenytársakkal szemben.

Az importtal konkuráló cégek (azaz amelyek olyan termékeket gyártanak, amit importból is be lehet szerezni) azért járhatnak jól a forint leértékelődésével, mert a külföldi versenytársaik vagy kénytelenek a termékeik árát megemelni, vagy ha ez nem lehetséges, akkor pedig kénytelenek az ebből adódó veszteségeket lenyelni.

Összességében tehát a forint gyengülése jót tehet az exportnak, és csökkentheti az importot, azaz javíthatja a külkereskedelmi mérleget, és kedvezően hathat a növekedésre is.

Van-e külföldi kereslet?

A kedvező hatások érvényesüléséhez azonban teljesülnie kell bizonyos feltételeknek. Az export esetében az a legelemibb feltétel, hogy legyen kereslet a termékeinkre, hisz ellenkező esetben nincs különösebb jelentősége a javuló versenyképességnek - a mostani világgazdasági válság és recesszió épp ezen a ponton nehezíti meg a magyar cégek helyzetét, hisz a kereslet szinte minden szektorban drámaian zuhan, vagyis a versenyelőny inkább csak elméleti, a gyakorlatban nem igen érvényesíthető.

Az is fontos, hogy az exportcégek ne legyenek túlzottan ráutalva az importra (mert annak ára emelkedik a forint gyengülése miatt), illetve kordában tudják tartani a forintköltségeiket (hisz ha ez nem sikerül, akkor oda a versenyelőny).

A forint gyengesége nem ok, hanem következmény, s nem javít, hanem ront a magyar gazdaság helyzetén - mondta az [origo]-nak Bartha Attila, a Kopint-Tárki kutatási igazgatója. A nemzeti valuta szerinte a stabilitás és a hitelesség hiánya miatt gyengült, és abból nem következik a versenyképesség javulása és az exportbevételek növekedése sem. Ebből adódóan hibás és rendkívül avítt az a gondolatmenet, mely szerint a forint gyengülése automatikusan és hosszú ideig megnöveli az exportot és csökkenti a folyó fizetési mérleg hiányát - fejtette ki Bartha Attila, aki szerint új piacok felfedezése nélkül olcsón sem lehet több magyar terméket eladni, és ezért irántuk csak ideiglenesen és csak bizonyos termékek esetében nő a kereslet.

Megvannak-e még a gyáraink?

Az importhelyettesítők piacán az a fő kérdés, hogy az utóbbi évek túlértékelt - vagy legalábbis nagyon erős - forintja miatt léteznek-e még azok a cégek, amelyek kiválthatnák a külföldről behozott, és a leértékelődés miatt megdrágult termékeket. Amennyiben ugyanis nincsenek ilyen cégek, akkor nemigen marad más választás, mint megfizetni a drágább importot, azaz könnyen elképzelhető az is, hogy összességében többet fizetünk az importért, mint a leértékelődés előtt. Azt is figyelembe kell venni, hogy vannak olyan importtermékek, amit egyszerűen nem tudunk hazai termeléssel kiváltani - elég csak az energiahordozókra, azaz a földgázra és a kőolajra gondolni.

Magyarország esetében mindenképpen ki kell emelni az importfüggőséget, nevezetesen azt, hogy az exportőröknek a gyártáshoz az alapanyagokat, a termeléshez szükséges különböző eszközöket külföldről kell beszerezniük - mondta az [origo]-nak Balatoni András, az Ecostat szakértője. Az export nettó egyenlege némi pluszt mutat, vagyis Magyarország kivitele meghaladja a behozatalt, ám az említett importfüggőség miatt az árfolyamhatás, azaz az euró erősödése nem befolyásolja olyan látványosan a számokat, mint amit a jelentős árfolyamváltozás amúgy indokolna.

Hasonó véleményt foglmazott meg Bartha Attila, aki szerint a magyar gazdaság versenyképességét nem növeli a forint gyengülése, az alapanyagok ára ugyanis az import drágulása, a bérköltségek pedig az adók emelkedése miatt nőnek. Ráadásul a forint gyengüléséből ideiglenesen származó előnyök azonnal elvesznek, amint stabilizálódik az ország pénzügyi helyzete.

Magasabb kamatok, növekvő kamatteher

Egy másik kedvezőtlen hatás abból adódik, hogy a gyenge árfolyam és Magyarország rosszabb külföldi megítélése feljebb srófolja az állampapírpiaci hozamokat, vagyis az állam működését finanszírozó külföldi befektetők egyre magasabb kamat mellett hajlandóak csak pénzt adni a magyar államnak. Ez növeli a kamatkiadásokat, ami rontja mind a belső, mind a külső egyenleget.

A Magyarországon tevékenykedő külföldi cégek esetében a profitok hazautalását is figyelembe kell venni. A gyenge forint ugyan kevesebb devizát ér, de ha a befektetők további gyengülésre számítanak, akkor haza fogják utalni a keletkező nyereséget, ami kedvezőtlen, hiszen ez a pénz kiáramlik a gazdaságból, és nem itt fektetik be (és tovább gyengíti a forintot is).

Csökkenő vagyon, csökkenő kereslet

Az árfolyamváltozás vizsgálatakor ki kell térni a vagyonhatásra, azaz a devizában fennálló kötelezettségeket a forint gyengülése megnöveli, nagyobb lesz a tartozásállomány. A háztartási szektornak a devizakitettség (jelentős devizahitel-állomány) miatt tehát megnőttek a törlesztőrészletei, ezáltal kevesebb elköltendő pénzük marad, és így kevesebbet költhetnek a különböző (hazai és külföldi) termékekre.

A növekvő törlesztőrészletek miatt kevesebbet költünk

A Kopint-Tárki kutatási igazgatója úgy véli, hogy a forint gyengülésének épp ez a fő hatása, azaz hogy a devizában eladósodott magánszemélyek és a vállalkozások elkölthető jövedelme csökken. Emiatt a lakosság fogyasztása és vállalkozók beruházása is visszaesik. Az így mérséklődő kereslet hatására csökken a bruttó hazai teremék (GDP) és elsősorban a szolgáltató cégek körében visszaesik a foglalkoztatás. Ráadásul a GDP mérséklődése miatt nő a GDP-arányos államadósság és államháztartás-hiány is.

Gyenge forint és az infláció

Fontos tényező az inflációs hatás is. Az importtermékek áremelkedését alapvetően három tényező határozza meg: a külföldi inflációs nyomás, a nominális árfolyam, valamint a belső kereslet. A gyengébb forint az importtermékek oldaláról felfelé húzza a rátát, ám a Nyugat-Európában kialakult már-már deflációs (csökkenő árakkal jellemezhető) környezet némiképp ellensúlyozza ezt a hatást.

Tovább csökkenti az inflációt a lanyha belső kereslet, mivel a gazdasági visszaesés miatt a vállalatok a magasabb árakon nem tudják a termékeiket értékesíteni. Az importáló cégek így csak részben tudják áthárítani az árfolyamváltozás áremelő hatását a fogyasztókra, ami miatt vélhetően mérséklődik a profitabilitásuk. Valamilyen szinten mindenképp megjelenik az árakban az importoldali árnyomás, a hatás azonban viszonylag mérsékelt.

Kérdéses továbbá, hogy az importáló vállalatok milyen jövedelmezőségi szintet tudnak elviselni, és milyen árfolyam mellett kényszerülnek az árak emelésére. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) februári inflációs statisztikájában kitért erre a problémára, a jelentés szerint a tartós fogyasztási cikkek esetében egyelőre nem volt akkora az áremelkedés, mint amit a forint gyengülése indokolna. Ennek hátterében a gyenge belső kereslet áll, az embereknek ugyanis egyre kevesebb a fogyasztási cikkekre elkölthető pénze - utalt az Ecostat szakembere a fent említett jövedelmi hatásra.

Csak a bankok be ne dőljenek!

Az árfolyam kapcsán sokszor felvetődik a jegybank szerepe is, hisz a jogszabályok szerint az árfolyampolitikáról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormány közösen dönt. Az MNB többször hangoztatta, hogy nincs árfolyamcélja, vagyis elsősorban nem a forint árfolyamának egy bizonyos szintre történő "belövése" vezérli a lépéseit, de ez nem jelenti azt, hogy függetleníteni tudja magát a forintkurzus alakulásától, hisz az az inflációra és a pénzügyi rendszer működésére is hatással van.

Az inflációs veszély most nem igazán komoly Magyarországon, de a magyar pénzügyi rendszer stabilitásával kapcsolatban jelentős a rizikó. A jegybanknak az a célja, hogy a pénzügyi rendszer stabil lábakon álljon, márpedig egy jelentős forintgyengülés nyomán egyre több hitel dőlhet be, ez pedig rontaná a bankok portfóliójának minőségét. Ha az ügyfelek tömegesen nem tudják fizetni a kölcsönöket, akkor a rendszer alapjaiban rendülhet meg. Ebből adódott az is, hogy az MNB monetáris tanácsa legutóbbi ülésén a forint gyengülésének megállítására tett lépéseket, amelyek közül kiemelkedett az uniós forrásoknak a devizapiacra vitele.