Ha egy önkéntes magán-nyugdíjpénztári tagnak nagyon nagy szükség van pénzre, akkor a bankon kívül a saját kasszájához is fordulhat. A pénztártagoknak ugyanis lehetőségük van tagi kölcsönt felvenni. A kölcsön első ízben hároméves tagság után igényelhető, összege nem lépheti túl a tag egyéni számláján, a kölcsönfelvétel időpontjában nyilvántartott összeg 30 százalékát, futamideje legfeljebb 12 hónap lehet. A pénztár a tagi kölcsönt a fedezeti tartalék terhére nyújtja, az igényelt hitelek állománya nem lépheti túl a fedezeti tartalék 5 százalékát.
Nem vehet fel tagi kölcsönt az az ügyfél, aki a korábban felvett tagi kölcsönét nem fizette vissza, és a pénztár a hátralékot az egyéni nyugdíj számlával szemben érvényesítette. Az a tag sem kaphat hitelt a kasszától, akinek tagi kölcsön tartozása van, vagy kilépési, vagy átlépési szándékát a pénztárnak bejelentette.
Az OTP-csoporthoz tartozó önkéntes nyugdíjpénztár által nyújtott tagi kölcsön feltétele a hároméves tagság mellett a folyamatos tagdíjfizetés. A kölcsön 50 ezer forinttól igényelhető, kamata a jegybanki alapkamat, plusz 5 százalék. A pénztár tavaly 547 fő részére 325,7 millió forint értékben folyósított tagi kölcsönt és tavaly év végén összesen 527 főnek, 172,9 millió forint tagi kölcsöne volt nála.
Az OTP Bank devizaalapú hitelt is kínál a cégcsoporthoz tartozó önkéntes pénztár tagjainak. A hitelt tízéves tagság után igényelheti az a pénztártag, akinek nincs tagi hitele. A kölcsön összege 200 ezer és 5 millió forint, futamideje legfeljebb 25 év lehet. A tőketartozást egy összegben, a futamidő végén kell kifizetni. Az euróalapú hitel kamata 10,49-11,99, a svájcifrank-alapúé 10,99-12,99 százalék lehet, erre jön még a kezelési költség. Az előző év utolsó negyedévében ilyen hitelt 331 tag vett fel összesen 150,6 millió forint értékben. Az ominózus hitelek fedezetétül 2008 végén 1333 pénztári tag, 1,03 milliárd forint pénztári megtakarítását zárolták.
Portfóliók harca
A magán-nyugdíjpénztárak tagjainak 70-75 százaléka a növekedési, 15-20 százalékuk a kiegyensúlyozott és 5-10 százalékuk a klasszikus portófióba került. A tagság döntő részét az életkor alapján sorolták be, a többség nem élt a törvény által biztosított választási lehetőségével - derül ki a felügyeleti statisztikákból. Nagyon eltérően alakult az OTP kötelező és önkéntes nyugdíjpénztáránál a portfolióválasztás - fogalmazott Nagy Csaba.
Március 12-től fizetik a 13. havi nyugdíjat
A kötelező pénztárnál a tagok 90 százaléka a dinamikus portfolióba került, a fennmaradó 10 százalék fele pedig a kiegyensúlyozott és a konzervatív portfólióbn takarékoskodik. Ugyanakkor az önkéntes pénztár tagjainak 80 százaléka a konzervatív portfóliót, 10-10 százalékuk a kiegyensúlyozott, illetve a növekedési portfóliót választotta.
Miért nincs garantált hozamú kassza?
A befektetési alapok piacán az utóbbi években nagy népszerűségre tettek szert az úgynevezett garantált alapok. Ezek biztosítják a befektetőt, hogy a tőke a futamidő végéig nem csökken, és vannak konstrukciók, amelyek hozamot is garantálnak. A szóban forgó alapok népszerűsége kapcsán megkérdeztük a szakembereket, miért nincsenek hozamot garantáló nyugdíjpénztárak. A felügyelet szerint ezek létrejötte attól függ, hogyan határozzák meg a befektetési politikát. Tekintettel arra, hogy a magán-nyugdíjpénztárak esetén a választható portfóliók közül kettőben előírt részvényarány van, ezért a részvényárfolyamok ingadozása okán kevés esélyét látják a pénzügyi hatóságnál annak, hogy megjelennek a garantált konstrukciók.
A jelenlegi szabályozás mellett nem célszerű, ezért nem is várható garantált hozamot vállalniuk a nyugdíjpénztáraknak - mondta Nagy Csaba. Egy ilyen konstrukcióhoz ugyanis a pénztáraknak a tagdíjból a hozamgaranciát fedező alapot kellene képezni. Mivel ez a jelenlegi tagokat terhelné, nem biztos, hogy ők élveznék a hasznát. Összességében nem valószínű, hogy a pénztárak vezetői ilyen javaslatot tennének, a tagok pedig elfogadnák azt.
Nagy Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy a pénztári tagdíj 0,35 százaléka egy garanciaalapba kerül, ami nagyon sok pénz. Ez az összeg valamilyen formában garantálja, hogy a pénztártagok az esetleg felvetődő problémák esetén minél nagyobb mértékben megőrizhessék befizetéseik értékét.