Magyarországgal példálózik a régióért lobbizó Merkel

A válságos helyzetbe került, elsősorban kelet-közép-európai uniós tagállamok megsegítése mellett állt ki a német kancellár. Nem is tagadta, hogy az együttérzést a német gazdaság térségbeli szoros kapcsolatai táplálják.

Az Európai Unió csúcstalálkozója elé időzített, a Bundestagban csütörtökön elhangzott nyilatkozatában Angela Merkel német kancellár azt hangoztatta, hogy a bajba kerülő EU-tagországok "számíthatnak szolidaritásunkra".

"Segíteni fogunk azoknak a tagállamoknak, amelyek pénzügyileg válságos helyzetbe kerültek" - jelentette ki a kancellár, az eddigi segítségnyújtás példájaként Magyarországot és Lettországot említve. "Ha más országok hasonló helyzetbe kerülnek, ugyanígy cselekszünk" - fűzte hozzá.

Nem önzetlenség; fontos a piac

Németország álláspontja szerint egyeztetni kell a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, köztük a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal arról, hogy a kelet-közép-európai térségben milyen formában történjék a bankok megsegítése - jelentette ki Merkel.

"A kelet- és közép-európai országok számunkra fontos exportpiacot jelentenek, ezért nem engedhető meg, hogy a térségben a hitelnyújtás, illetve általánosságban a pénzügyi tevékenység megbénuljon" - fogalmazott a kancellár. Ez szerinte nemcsak az adott országoknak okozna súlyos károkat, hanem a többi tagállamnak is, ezért a kiútkeresést közös érdeknek nevezte. (Az Economist brit hetilap is azt írta nemrég, hogy "ha Magyarország vagy a három balti állam valamelyike összeomlana, akkor a nyugat-európaiak lennének az elsők, akik ettől szenvednének".)

Merkel hangsúlyozta ugyanakkor: mindez egyetlen országot sem mentesít saját felelőssége alól, különösen azokat az országokat nem, amelyek tényleges segítségre szorulnak.

Korábban szigorúbb volt

Mindez azért is érdekes, mert a kancellár egyike volt a nagy uniós országok azon vezetőinek, akik néhány hete még visszautasították Gyurcsány Ferenc javaslatát a kelet-közép-európai térségnek nyújtandó 180 milliárd eurós segélycsomagról. A magyar miniszterelnök akkor a Financial Times-nak adott interjújában is megemlítette, hogy Merkel tudomása szerint nem szívesen áldozna e célra a német adófizetők pénzéből.

(Ma már több esélye van az ötletnek, bár Mirek Topolánek cseh kormányfő éppen csütörtökön, a kétnapos EU-csúcs első napján erősítette meg, hogy az EU cseh elnöksége elutasít minden, Közép- és Kelet-Európának szóló megmentési tervet. Európát nem kell új blokkokra felosztani - hangoztatta az "E-15" gazdasági lapnak nyilatkozva.)

Még korábban ugyanakkor - az osztrák kancellárral folytatott tárgyalásai után - Merkel bejelentette, támogatja azt az osztrák kezdeményezést, hogy az Európai Unió nyújtson segítséget azoknak a kelet-európai bankoknak, amelyek különösen megsínylik a globális pénzügyi válságot.

Az elemzők szerint emelni kéne a hitelkeretet

A Barclays Capital londoni befektetési csoport által a brüsszeli EU-csúcs előtt közölt elemzés szerint a valószínűsíthető igények miatt jelentősen emelni kell azt az uniós hitelkeretet, amely az EU-tagországok középtávú fizetésimérleg-problémáinak kezelését hivatott segíteni.

Az elemzés szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU által Magyarországnak és Lettországnak összeállított pénzügyi hitelcsomagok (25, illetve 9,5 milliárd dollár) a két ország hazai össztermék-értékének (GDP) 18, illetve 35 százalékát teszik ki.

Feltételezve, hogy az összes kelet-európai, még nem euróövezeti EU-tagállamnak - talán Csehország kivételével - szüksége lesz ilyen programra, és e programok az egyes országok GDP-értékének átlagosan a 20 százalékával lesznek egyenlők, a Barclays Capital számítása szerint összesen 170 milliárd dollárra lehet szükség. Ebből EU-nak mintegy 50 milliárd dollárnyit kellene állnia.

Megvan a hangulat

Az uniós bizottság tavaly novemberben döntött arról, hogy a program alapján folyósítható teljes hitelösszeg felső határát 12 milliárd euróról 25 milliárd euróra emeli. Ez a jelenlegi árfolyam alapján 34 milliárd dollárnak felel meg.

Nem hivatalos értesülések szerint a keretet akár már az uniós állam- és kormányfők mostani csúcstalálkozóján tovább növelhetik. Alistair Darling brit pénzügyminiszter már a múlt héten azt mondta a BBC rádiónak: úgy érzékeli, hogy "megvan a hangulat" a bővítéshez.