"Ez szinte reménytelen helyzet"

Bárki is lesz Gyurcsány Ferenc utódja, mindenképp szembe kell néznie azzal a problémával, hogy nincs a válságkezeléssel kapcsolatban nemzeti konszenzus, azaz szinte minden társadalmi csoport mást és mást vár el tőle.

• A válság híreit itt olvashatja el!

A Gyurcsány-kormánnyal szemben gyakran fogalmazták meg a vádat, miszerint a kabinetnek nem voltak egyértelmű prioritásai, mindenkinek meg szeretett volna felelni, aminek az lett a következménye, hogy senkinek sem tudott igazán.

Az [origo] a gazdasági élet különböző szegmenseinek képviselőit kérdezte meg azzal kapcsolatban, hogy mik lennének azok a lépések, amiket az új kormánynak mindenképp meg kellene tennie - függetlenül attól, hogy ki is lesz az új miniszterelnök. (Kedden az MSZP elnöksége három potenciális jelöltet nevezett meg: Glatz Ferencet, Surányi Györgyöt és Vértes Andrást.)

A válaszokból egyértelműen kiderül, hogy Gyurcsány Ferenc utódának választania kell: nem ugyanazt várják el tőle a munkavállalók és a munkaadók, a kis- és közepes vállalkozások és a nagy cégek, illetve a reálgazdaság és a pénzpiac szereplői.

Meg kell változtatni a prioritásokat

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője arra számít, hogy két hét múlva új kormány alakul, amely képes lesz teljesíteni az IMF-hitelkeret fenntartásának feltételeit. Ahhoz ugyanis, hogy az államháztartás hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt maradjon, jelentős költségcsökkentés szükséges, amit az elemző szerint a Gyurcsány-kormány már nem képes megtenni. Az viszont nem várható, hogy egy új kormány szerkezeti változásokat indítson el a számára szabott legfeljebb egy év alatt.

Mivel a Kopint-Tárki készítette a Reformszövetség javaslatainak a háttéranyagát, ezért a gazdaságkutató intézet alapvetően az ebben a javaslatban szereplő lépéseket támogatja. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint az nem megoldás, hogy folyamatosan hátrálunk, azaz, ahogy egyre rosszabb előrejelzések jönnek ki, és úgy "vagdosunk" bizonyos tételekből.

"Meg kell változtatni a prioritásokat, nem elosztás, hanem a növekedés- és fejlesztéscentrikus gazdaságpolitikát kell kidolgozni. Már békeidőben is nagyon rossz volt az újraelosztási arány Magyarországon, nemhogy válság idején. Szilárd pontokat kell találni, ezeket kell fejleszteni, és a tervezett növekedési pályának megfelelően kell kialakítani az ellátórendszerek kiadásait" - tette hozzá a szakértő.

Parragh szerint szűk a mozgástér

"Bárki kerül kormányra, nagyon szűk lesz a mozgástere, ez szinte reménytelen helyzet. Gyurcsány Ferenc roppant erős hátországgal indult neki ennek a ciklusnak, és mégsem tudta érvényesíteni az akaratát - egy gyengébben beágyazott külső szereplőnek miért menne ugyanez jobban?" - tette fel a költői kérdést Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Leszögezte, vagy előrehozott választásra lenne szükség, vagy arra, hogy egy szakértői kormány rendeletekkel kormányozhasson, azokon a területeken is, ahol egyébként törvényi felhatalmazás kellene. Felvetésünkre elismerte, hogy ennek alkotmányos akadályai vannak, de megjegyezte, válsághelyzetben általában ilyen megoldásokat alkalmaznak.

"Egyébként teljesen triviális, hogy mit kellene tenni: a nyugdíjrendszer rendbe tételétől, a felsőoktatáson át, az egészségügy finanszírozásáig ez már mindenkinek a könyökén jön ki. És csinálni kéne, mert ha a piaci szereplők rájönnek, hogy az új kormány valójában erőtlen, tehetetlen, a jelenleginél is súlyosabb hitelességi válsággal kell szembenéznünk" - figyelmeztetett az elnök.

Kérdésünkre, hogy a válságkezelésben mit tartana a legsürgetőbbnek, Parragh László úgy felelt: az elsődleges a kormányzat szakszerű működésének helyreállítása, ami profi bürokratákat igényel. "Jelenleg párpolitikai döntéshozók és elbizonytalanodott tisztségviselők ülnek a pozíciókban, ezért egyszerűen nincs végrehajtás. Többször láthattuk, hogy a miniszterelnök előáll valami nagy programmal, amivel azonosulni is lehet, aztán kiderül, hogy nem megy végig a struktúrán" - tette hozzá.

Valódi válságkezelés kell az MSZOSZ szerint

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint a kormánynak mindenek előtt valódi, azaz a mostani krízis tényleges okait kezelő válságkezelésbe kell kezdenie, a kormány és a reformszövetség programjai ugyanis nem tekinthetőek annak. "A globális válságot likviditási és piaci problémák okozzák, így azt nem lehet adóátrendezéssel orvosolni" - mondta Pataky, aki szerint hosszú távon szükség van szerkezeti változtatásokra, de ez most nem elég.

Az MSZOSZ első embere úgy véli, hogy nem elfogadható az a hozzáállás, miszerint ha baj van, akkor "a szegények mindenképp rosszabbul járnak", azaz nem a már most is szegényeket kell még szegényebbé tenni. Nem helyes szerinte az a megközelítés sem, miszerint minden adókedvezményt meg kell szüntetni.

Nemzeti közmegegyezésre lenne szükség a gazdasági és politikai élet szereplői között, bár "erre most nincs sok esély". Az MSZOSZ első embere szerint a legfontosabb az lenne, hogy az új kormány programja konzisztens legyen. A szakszervezeti szövetség még Gyurcsány bejelentése előtt demonstrációt hirdetett, és ezen a hétvégi események sem változtattak.

Elengedtetnék az államadósság egy részét a Munkástanácsok

Palkovics Imre, a Munkástanácsok vezetője szerint az ország új vezetésének a gazdasági és társadalmi helyzet feltárásával kellene kezdenie a munkáját, meg kell ugyanis tudni, hogy mi szívja el a magyar társadalom és gazdaság teljesítményének nagy részét, és mi juttatta csőd közeli helyzetbe a magyar államot. Meg kellene azt is vizsgálni, hogy mi az egyes gazdaságpolitikai lépések haszna és költsége, illetve hogy mely társadalmi csoportok élvezik ezeket a hasznokat és viselik ezeket a költségeket.

A Munkástanácsok vezetője szerint a magyar államháztartás legkomolyabb gondja a magas államadósság, így annak részleges elengedését kellene kérni. "A magyar gazdaság egyszerűen nem tudja kitermelni a törlesztőrészleteket" - fejtette ki Palkovics, aki elmondta, hogy több gazdasági prognózist is készítettek, és mindegyik a magyar állam fizetésképtelenségét jelezte előre.

Palkovics hosszabb távon a reálbérek felzárkóztatását tartja szükségesnek, de úgy véli, hogy a jelen gazdasági helyzetben nincs értelme bérkövetelésekkel előállni. "A magyar gazdaság padlón van, a cégek jövedelemtermelő-képessége legfeljebb a hitelek visszafizetését teszi lehetővé" - fogalmazott a szakszervezeti elnök, aki szerint az adórendszer progresszivitását emelni kellene, és be kellene ismerni, hogy a magánnyugdíj-pénztári rendszer megbukott. Palkovicsnak ezzel együtt komoly kétségei vannak a végrehajthatósággal kapcsolatban, szerinte ugyanis előrehozott választások nélkül "az új kormány is cselekvőképtelen lesz, így érdemi változásra nem lehet számítani."

Többezer milliárdos kiadáscsökkentés kellene

"A makrogazdasági adatokban ugyan túl sok biztatót még nem láttunk, de a kormányok és a jegybankok egyre elszántabbnak tűnnek a gazdasági lejtmenet megállításában. Magyarországon például odáig fajult a helyzet, hogy a miniszterelnök elmozdult a szakértői kormány irányába, ami mindenképp pozitív üzenetként értékelhető" - kommentálta az Erste Bank a hétvégi belpolitikai eseményeket. A banki elemzők szerint most már a politikusokon a sor, hogy meg tudjanak egyezni egy hiteles személyben, akit a parlamenti többség is támogatni tud. Fontos lenne a minél nagyobb egyetértés.

Az Erste szerint a parlament feloszlatása nem lenne jó lépés, hiszen azzal 4-5 hónapot veszíthetünk, míg a reformintézkedésekre minél előbb szükség van, hiszen a gazdasági válság nem vár és nem vesz figyelembe politikai érdekeket.

Ha a parlamenti pártok többsége meg tudna egyezni egy miniszterelnökről és egy szakértői kormányról, akkor elindulhatna a költségvetés lefaragása a jelenlegi 50 százalékos újraelosztásról 40 százalék felé.

Ez lehetőséget teremtene az adók csökkentésére is, amely a versenyképességet növelné. Ehhez természetesen áldozatokat is kell hozni, hiszen 2500-3000 milliárd forint kiadáscsökkentésről beszélünk. Ugyanakkor, hosszabb távon ez olyan esélyt teremthet számunkra, amely sokszorosan megtérülhet az állampolgárok számára - vélik az Erste elemzői.

A legnagyobb gond a pénzhiány

"Ma a leginkább akut probléma a vállalkozások számára a likviditáshiány, úgy is mondhatnám, hogy a gazdaság motorja nem jut elég olajhoz" - érzékeltette a problémát az [origo] kérdésére egy metaforával Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) elnöke.

"Sok cég kerül olyan helyzetbe mostanában, hogy a bank nem hosszabbítja meg forgóeszköz-hitelét, noha eddig korrekt ügyfélnek bizonyult. Ez több vállalatnak egyszerűen tragédia, ezen kellene segíteni. Jó irány, hogy az uniós pénzeket, amilyen gyorsan csak lehet, megpróbálják beforgatni a gazdaságba, de önmagában nem elég" - jelentette ki az MGYOSZ elnöke. Úgy vélte, több lehetőség is szóba jöhet: kormányzati megállapodás a bankokkal, az anyavállalataikkal, vagy egyenesen azon országokkal, ahol az anyabankok működnek - de valamit sürgősen tenni kellene.

A másik fontos lépés a szerkezeti reformok elindítása: olyan helyzetbe kell hozni a büdzsét, hogy fizetőképes tudjon maradni az ország, és ezt tudatosítani kell a külföldi befektetőkben is. A reformok tehát a hitelesség visszaállításához is kellenek - tette hozzá.

Futó Péter elismerte, a hiány 10-ről 3 százalék körülire csökkentése az elmúlt két évben óriási eredmény, de hogy a válságnak hány hulláma van még előttünk, azt senki sem tudja. Ezért az új kormánynak rugalmasnak kell lennie, hogy gyorsan reagálhasson a világgazdaság fejleményeire.