Ősz óta 23 ezren lettek munkanélküliek

Több mint 23 ezer ember vesztette el munkáját csoportos létszámleépítés során 2008. október elseje és 2009. március 20-a között - tájékoztatta a   Foglalkoztatási és Szociális Hivatal az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságát a bizottság hétfői ülésén.

Busch Irén, a hivatal statisztikai és elemzési főosztályának főosztályvezetője elmondta: a múlt ősz óta összesen 23 055 embert bocsátottak el csoportos létszámleépítés keretében országszerte, közülük az idén márciusban 3270-at.

A főosztályvezető aláhúzta: ebből a létszámból meglehetősen kevesen - 2009 februárjáig mindössze 2664-en - fordultak a munkaügyi kirendeltségekhez azért, hogy új munkát találjanak. A legkevesebben a közép-magyarországi régióban jelentkeztek a kirendeltségeknél, míg a legtöbben Észak-Magyarországon vélték úgy, hogy az állami hivatalokon keresztül találhatnak új állást.

A bizottság ülésén a kormány képviseletében Varga Ágnes, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese elmondta: a nyugdíjkorhatár megemelése 2016-ban kezdődhet meg, ekkor az 1954-ben született dolgozóknak kellene a jelenleginél négy hónappal tovább munkában maradniuk. 2027-ig minden évben 4 hónappal növekedne a munkában töltött idő, így az 1962-ben születetteknek már a jelenleginél 3 évvel többet kellene dolgozniuk.

Kiemelte: a nyugdíjkorhatár emelése mellett 2010-től megszűnne a 13. havi nyugdíj, értéke beépülne a nyugdíjasok éves járulékába. Megváltozhat a nyugdíjak indexálása is; a jelenlegi svájci típusú indexálás megmaradna, azonban kiegészülne egy sávos rendszerrel, amely szerint csak a 4 százaléknál nagyobb GDP-növekedés mellett maradna meg a jelenlegi, 50 százalékban a fogyasztói árindex, és 50 százalékban a nettó keresetek változása által meghatározott rendszer.

Két százalékos GDP-növekedés alatt kizárólag a fogyasztói árindex arányában nőnének a nyugdíjak, míg 2 és 3 százalék között a nettó keresetek változása 20 százalékban számítana a nyugdíjak éves emelkedésénél, 3 és 4 százalék közötti növekedésnél pedig 40 százalékban.

A javaslat 2011-től bevezetné, hogy aki korai nyugdíjazást kér - szolgálati időtől függetlenül - ne kaphasson teljes értékű nyugdíjat. A korhatárnál egy évvel korábban nyugdíjba vonulók havonta 0,3 százalékkal, az ennél még egy évvel korábban nyugdíjasokká válók pedig az első év havi 0,3 százalékán felül, a második év minden egyes hónapjáért 0,4 százalékkal kevesebb járadékot kapnának.