Válságmenedzsert akarnak a magyar cégek

Az [origo]-nak nyilatkozó fejvadász cégek szerint krízis idején más vezetői magatartásra van szükség: a határozott, akár elbocsátásokra is készen álló, gyors döntéseket hozó topmenedzsereket most jobban keresik, mint a hosszú távra tervező stratégákat. Bár természetesen nem ezzel az indoklással, az elmúlt napokban három nagy magyar vállalathoz is új vezetők érkeztek. A CIB Bank a dinamikus növekedés periódusának befejezésével magyarázta a vezérigazgató lecserélését, a Malévnál egy orosz állami bank vezetője lett az új elnök, a Suzukinál pedig japánok váltották egymást a cégvezéri poszton.

A csaknem két éve tartó gazdasági világválság megkésve, tavaly októbertől érzékelhető igazán Magyarországon. A termelés csökkenése és az exportpiacok beszűkülése visszavetette a pénzügyi és a reálszférát egyaránt. Ha a hivatalos indoklásban nem is mindig szerepel, valószínűleg összefügg a válsággal az, hogy az egyik legnagyobb bank (CIB), a legnagyobb itthoni autógyárak egyike (Suzuki) és a nemzeti légitársaság élén is váltást jelentettek be idén februárban és március első napjaiban.

A sort a Malév kezdte, ahol a bajok igen súlyosak voltak, akadozott még a fizetések átutalása is az év elején. Február 10-én aztán Leonov Péter vezérigazgató bejelentette távozását. Változott a bonyolult és sokszori áttétellel, kisebbségi részesedésekkel tarkított tulajdonosi háttér is, amelynek eredményeként egy orosz bank tűnt fel a Malév környékén. Nem véletlen, hogy a cég új elnöke is az orosz állami Vnyesekonombank alelnöke, Anatolij Ballo lett.

A második példa a CIB Bank, ahol egy magyar menedzser, Török László helyére érkezett Tomas Spurny. Az amerikai és cseh állampolgársággal is rendelkező új vezérigazgató kinevezését nem a válsággal indokolta a napokban a CIB, de a bank közleményéből kiderül: "A vezetőváltás okaként szolgál, hogy a 2008. évi pénzügyi zárással egyben egy olyan négyéves - Török László által vezetett - szakasz is véget ér a CIB életében, amelyet a dinamikus növekedés és a magas hatékonyság egyidejűleg jellemzett."

Új vezér a Suzukinál

Mindez mutatja, hogy sok helyen stratégiaváltásra készülnek, és az általában visszafogott kommunikációjú japán cégek is "jobban megnyílnak" válság idején. Így például a Magyar Suzuki Zrt. élén lezajlott vezetőváltásból közvetve következtethetünk az autóipart súlyosan visszavető válságjelenségekre.

Amikor ugyanis Hisashi Takeuchi került az eddigi vezérigazgató, Isao Ozawa helyére, a cég március negyedikei, szerdai közleménye nem a vezérváltást magyarázta a krízissel, hanem Ozawa új funkciója kapcsán említi meg ezt. A kommüniké szerint új feladatkörében Isao Ozawa a Suzuki Motor Corporation (SMC) tengerentúli leányvállalatainak működését felügyeli. Márpedig az SMC "a rendkívül nehéz pénzügyi helyzetre való tekintettel" erősíteni kívánja központi tevékenységeit.

Van, ahol nem érzik a válságot

A három nagy magyar cég élén történt változás - közvetve - valószínűleg összefügg tehát a válsággal. Ugyanakkor a fejvadászcégek szerint a krízis eltérően hat a topmenedzserekre, mint az átlagos munkavállalókra.

Szabó Andrea, a Telkes Tanácsadó Zrt. partnere, üzletág-igazgatója az [origo]-nak elmondta, hogy a válság nem elsősorban a megrendeléseik visszaesését hozta magával. Fejvadászcégként felsővezetők kiválasztásával foglalkoznak ugyanis, márpedig a krízis idején felértékelődnek a vezetői képességek, a vezetés-szervezési szaktudás, amelyek az igazgatói vagy éppen vezérigazgatói pozíciókhoz szükségeltetnek.

Az üzletágvezető szerint a válság idején inkább a vezetői kiválasztás ideje nyúlik meg, a szokásosnál hosszabb ideig tart az új menedzser kinevezése. A megbízók képviselői már a kiválasztás elején részt vesznek a folyamatban, és például a megrendelő cégközpontjában tett - a kinevezést közvetlenül megelőző, eddig inkább csak gesztusértékű - látogatások sem tekinthetők immár pusztán formalitásnak.

Nem szívesen váltanak a biztos állásból a topmenedzserek

Szabó szerint négy ágazatban érzékelhető Magyarországon a válság hatása: az összes munkavállalót tekintve a legnagyobb elbocsátások az autóiparban, az elektronikában, valamint az építőiparban és a pénzügyi cégeknél tapasztalhatók. Az építőipar krízise miatt éppen itt jelentkezik október óta nagyobb igény a professzionális vezetők iránt. A megkeresések száma tehát ebben az ágazatban sem csökkent lényegesen Telkeséknél.

Megtudtuk azt is, hogy bár a pénzügyi cégeknél elbocsátások vannak, a termelővállalatoknál, az elektronikai és kereskedelmi cégeknél felértékelődik a (pénzügyi) válságkezelés. Így például növekszik az igény a kockázatkezelésben és a kontrollingban (ellenőrzésben) jártas szakemberek iránt.

A visszaesés a kis- és középvállalkozásoknál (kkv) sem igazán érzékelhető Telkeséknél. A kkv-knál felértékelődik a szaktudás, bizonyos pozíciókra - kereskedelmi vagy pénzügyi igazgató - immár nem elég a saját ismeretség: profi szakemberekre és szaktanácsadókra, fejvadászokra van szükség a kiválasztáshoz. A két-három éve tartó folyamatot a válság felgyorsította - vélte Szabó Andrea. Fontosabbá vált az is, hogy vezetőként ki tud többet kihozni az adott munkaerőállományból.

Szabó szerint érdekes, hogy az általuk megkeresett jelöltek közül sokan mondanak nemet a felkérésekre. Megnőtt tehát a meglévő, biztos munkahelyek értéke a felsővezetők körében. Akinek ugyanis megbízható a munkaadója, sokkal jobban ragaszkodik a posztjához, és kevésbé hajlandó az esetleg több pénzzel és nagyobb karrierívvel kecsegtető, de bizonytalan állásajánlatok elfogadására. A piac tehát a jó szakemberek esetében inkább szűkülni látszik, míg keresleti oldalon egyelőre nem csökkent az igény a válság miatt - mondta a Telkes tanácsadója.

A középvezetőket ritkítják, nem a topmenedzsereket

A válság miatt kevesebb vezérigazgatót, ügyvezető igazgatót keresnek a cégek, ám nem elsősorban a topmenedzserek, hanem a középvezetők körében érzékelhető jobban a bizonytalanság - véli Fazekas Zsolt, a Hill International ügyvezető igazgatója.

A fejvadász cég vezetője elmondta az [origo]-nak, hogy a válság miatt jelentős átszervezések történnek a cégeknél, a középvezetők esetében egész vezetési szintek szűnhetnek meg. Van, ahol például a country-menedzsereket (országmenedzsereket) bocsátják el, és esetleg regionális szinten több államot együtt irányítva koordinálják tovább a munkát a multinacionális vállalatok. Máshol pedig a fő- és alosztályokat vonják össze.

Nincs biztos állás

A felsővezetők körében Fazekas Zsolt nem tapasztalta azt, amit a Telkes tanácsadója, hogy valaki kifejezetten ragaszkodna a biztos állásához a jelenlegi helyzetben, minthogy szerinte most nem nagyon vannak a piacon biztos állások.

Fazekas elmondta ugyanakkor, hogy a válságmenedzsment valóban egyre inkább előretör, vagyis olyan vezetőket keresnek a megbízóik, akik határozottak, céltudatosak, és akár elbocsátások, gyors változások levezénylésére is alkalmasak.

Régebben, a válság előtt a hosszú távra tervező stratégák, a nagy, átfogó koncepciókban gondolkodó, finomhangolásra beállítódott menedzserek voltak keresettek, ezzel szemben most radikálisan változott a megbízók igénye.