A korábbi ázsiai és dél-amerikai tapasztalatokkal szemben a kelet-európai államok külföldi devizában adósodtak el, és a hitelek nagy részét nagy nyugat-európai pénzintézetek folyósították.
Magyarországon a háztartások hiteleinek fele devizahitel, Romániában és Lengyelországban 30-40 százalékos, a balti államokban pedig több mint 70 százalékos ez az arány.
A keleti blokk sem egységes
Az Európai Unió (EU) vezetése március elején visszadobta azt a Gyurcsány Ferenc által benyújtott tervet, amely 180 milliárd eurót adott volna a térség államainak. Ez nem azt jelenti azonban, hogy a szegényebb keleti országok magukra maradtak, a nyugatiak ugyanis hajlandónak mutatkoznak a bajba jutottak egyenként történő megsegítésére.
Roche elemzésében kiemeli, hogy a keleti blokk sem egységes, amit jól mutat, hogy a magyar javaslatot nem csak a nagy befizető Németország, hanem Csehország, Szlovénia és Szlovákia is ellenezte.
Rámehetnek a tartalékok
Az elemzés szerint a pénzügyi válság alapjaiban váltzotatta meg a gazdasági helyzetet a régióban, a külföldi források ugyanis elapadtak, a helyi devizák lejtőre kerültek, az árbuborékok pedig ha nem is pukkantak ki, de mindenképp elkezdtek ereszteni.
A nagy devizahitel-állomány miatt ezeknek az országoknak szüksége van devizabeáramlásra, ellenkező esetben ugyanis nem tudják visszafizetni a hiteleiket. Ha a kölcsönök bedőlnek, az a nyugati szomszédokra is negatív hatással lesz. Az elemző úgy véli, hogy a devizahitelesek megsegítésére a nemzetközi tartalékok 40 százaléka is rámehet Törökországban, Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Ukrajnában, miközben Lettország tartalékai teljesen kimerülhetnek.
Mit tehet ebben a helyzetben Nyugat-Európa? - teszi fel a kérdést Roche, aki szerint egyértelmű lépéseket kell tenni, nem pedig olyanokat, amelyek elodázzák a kiigazítást. A háztartások és a bankok kisegítésekor nem szabad feltétel nélkül adni a pénzt, ez ugyanis nagyon komoly károkat okozhat - írja a szakértő.