A környező országok közül Szlovákia helyzete kivételes, mivel az idén belépett az eurózónába. A közös európai fizetőeszköz bevezetése jelentős segítséget nyújtott az országnak a globális válság viszontagságai ellen: a közös pénz átvétele miatt már nem kellett félni a feltörekvő piaci devizákat sújtó devizagyengüléstől. A hozamszintek is mérsékeltek maradtak, a befektetők az euróövezet védettsége miatt más kategóriaként kezelik az országot, mint a régiós szomszédokat - mondta az [origo]-nek Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere, és hozzátette: ennek ellenére Szlovákia helyzete sem problémamentes.
Az euró ellenére is akadnak problémák
A régiós devizák leértékelődése a jövőben már jelentősebb versenyhátrányt okozhat az országnak, ne felejtsük el, hogy a korábbi évekkel szemben most a szlovákok jönnek hozzánk vásárolni. Az eurózónához való csatlakozás során az ERM-2 rendszerében a szlovák koronát kétszer is felértékelték, ez volt az az időszak, amikor a régiós devizák mind tartós erősödési trendet mutattak.
A globális válság azonban teljesen új környezetet teremtett, az alacsonyabb likviditásnak, magasabb kockázatkerülésnek feltehetően gyengébb régiós devizaárfolyamok felelnek meg. A szlovák korona a rögzítés után az új feltételekhez már nem tudott alkalmazkodni, így a túlértékeltség még okozhat gondokat. Szintén problémás, hogy az ország növekedése nagyban támaszkodik az autógyártásra, és ez az ágazat a válság talán legnagyobb vesztese, így a növekedés várhatóan Szlovákiában is durván visszaesik majd.
Csehország jó helyzetben
Csehország a saját nemzeti deviza ellenére a régió legbiztonságosabb országa. A cseh korona egyedüliként a régióban az év elejéhez képest még erősödni is tudott, a hozamok mérsékeltek maradtak, CDS-felárai pedig még pár eurózónában lévő országét is alulmúlják.
A csehek állnak a legjobban
Csehország legnagyobb előnye, hogy nincs rászorulva külső finanszírozásra, a nettó külső adóssága negatív, vagyis inkább finanszíroz. Az államadósság GDP-arányos szintje alacsony, 30 százalék körüli, és a magánszektorra sem volt jellemző a durva eladósodás. Az alacsony kamatok miatt, szinte elenyésző a devizahitelek aránya, így az árfolyamkockázat mérsékelt. Jól mutatja a gazdasági fundamentumok stabilitását, hogy a politikai válság sem okozott gyengülést a piacokon - fogalmazott Bebesy.
Úgy fest, hogy Csehország áll a legjobban a régióban, ahol Magyarországhoz hasonlóan politikai bizonytalanság alakult ki az utóbbi hónapokban - mondta az AXA szakértője, aki szerint nem egyértelműen a válság miatt kellett lemondania a cseh vezetésnek. Csehország nem akarta fiskális oldalról ösztönözni a gazdaságot, azaz a költségvetésből jelentős pénzt pumpálni az élénkítés érdekében. Fontos különbség, hogy Csehországnak - ellentétben Magyarországgal - lett volna erre pénze. A magyar költségvetés nem áll úgy, hogy komoly összegekkel stimulálja a gazdaságot.
A cseh jegybankárok eddig fokozatosan mérsékelték az alapkamat szintjét, már legutóbbi ülésükön megszakították a sorozatot, mondván ezzel nyomás alá kerülhet a cseh korona, amely régiós társaival együtt jelentősen gyengült az utóbbi hónapokban. Csehország esetében az az egyik fontos kérdés, hogy az autóipar válsága mennyire veti vissza az egyik zászlóshajó, a Skoda teljesítményét - tette hozzá Orosz Dániel.
Lengyelország középen
Lengyelország sebezhetőség szempontjából valahol Magyarország és Csehország között van, de azért inkább közelebb az utóbbihoz - mutatott rá a Budapest Alapkezelő szakembere. Az államadósság magasabb, mint a cseheknél, de elmarad hozzánk képest, és a magánszektorra is ez jellemző.
Már az idén az euró előszobájába lesz a zloty?
A devizahitelek aránya a teljes hitelállományon belül 30 százalék körül van, míg nálunk ez az arány majdnem 70 százalék, így a zloty gyengülése kevésbé fájdalmas. A lengyel kormány erősen ambicionálja a 2012-es euró bevezetést, amihez már az idei év második felében belépnének az ERM2 árfolyam rendszerébe. Ez a forgatókönyv vitatható, de a gyors csatlakozásra nagyobb esélyük van, mint nekünk.
Lengyelország esetében billeg a mérleg, hogy recesszió lesz. A Moody's és egyes elemzők visszaeséssel számolnak, miközben a kormány masszív pluszt valószínűsít. Az egyik leglátványosabb válsághatás Lengyelországban, hogy a munkanélküliségi ráta megugrott - elemezte a lengyel adatokat Orosz. A munkanéllküliségire kedvezőtlen hatással lehet, hogy Nagy-Britanniából rengeteg lengyel tér haza, mivel a szigetországban a válság miatt gyakorlatilag nem lehet állást találni.
A monetáris politika alapvetően eltér a csehországitól, a lengyelek ugyanis mielőbb belépnének az euró előszobájának tartott ERM2 árfolyamrendszerbe. Bár elemzők szerint a kormány által emlegetett idei belépés elhamarkodott lehet - osztotta Bebesy véleményét az AXA szakembere. A lengyel jegybank szintén fokozatosan faragta le a kamatot az utóbbi időszakban, tavaly ősz óta 225 bázisponttal csökkentették a kamatszintet, ami jelenleg 3,75 százalékon tartózkodik, ami Lengyelország esetében alacsonynak számít.
Lengyelország egyébként kedden jelezte, hogy ki szeretné használni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) rugalmas hitelkínálatát, ezért rövidesen 20 milliárd dollárt kér e keret terhére a nemzetközi pénzintézettől. Ez a hitelkeret abban különbözik a Romániának és Magyarországnak adott kölcsöntől, hogy az IMF nem köt ki feltételeket, és jellemzően stabil, jól teljesítő gazdaságokkal rendelkező országok vehetik igénybe. Az IMF-kölcsön a lengyel döntéshozók szerint segítheti a zloty árfolyamának stabilizálódását és az állampapírpiacon is rendezi a sorokat.
Tehát Romániával és Magyarországgal ellentétben a lengyelek nem biztos, hogy felhasználják a pénzt. Ludwik Kotecki, lengyel pénzügyminiszter-helyettes ezzel összhangban szerdán közölte: Lengyelország valószínűleg nem kényszerül lehívni egyetlen centet sem a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kért 20,5 milliárd dolláros rugalmas hitelkeretből.
Romániában is rezeg a léc
A régiós országok közül Magyarország mellett Románia kényszerült IMF segítségre, ami jól jelzi az ország sérülékenységét. Románia az elmúlt években 10 százalék feletti folyófizetésimérleg-hiányokat produkált, ami azt jelenti, hogy a belső fogyasztás felfutását külső források finanszírozták. Gyors volt a gazdasági növekedés, kétszámjegyű bérnövekedés, jelentős hitelexpanzió, ezt azonban a külföld finanszírozta.
Talán a térségben Románia összecsuklása volt a leglátványosabb. A múlt év első negyedében 8,2, a másodikban 9,3, a harmadikban 9,2 százalékkal bővült a gazdaság, az utolsó három hónapban azonban 2,9 százalékra csökkent az ütem. A többiekhez hasonlóan a legtöbb szektorban komoly gondok vannak, de Romániában az ingatlanpiacról kiábrándító számok érkeznek - hívta fel a figyelmet Orosz.
Furcsa helyzetben van Románia, miközben a világ országaiban a válság hatására az infláció lejtőre került, keleti szomszédunknál a gazdaság hanyatlásával párhuzamosan Romániában pörög az infláció, februárban közel 7 százalékos volt. Kettős szorításban van a jegybank, a gazdaság élénkítése érdekében lejjebb kellene szorítani a kamatot, ám félő, hogy ebben az esetben még magasabb sebességre kapcsol az infláció. Ez elsősorban, hogy Romániában nagyon sok áru és szolgáltatás ára az euró árfolyamához van kötve, így az importon kívül így is megjelenik a nemzeti valuta gyengülése.
Románia sem áll jól
A válság következtében elapadtak a források, és ez durva korrekciót kényszerít ki, aminek eredményeként idén jelentősen zuhan a gazdasági növekedés üteme, és evzzel párhuzamosan a folyófizetési mérleg hiánya is szűkül. Magyarországgal szemben Románia előnye az lehet, hogy egy gyors, rövid alkalmazkodás után enyhülhet a feszültség, mert az adósságállományok tekintetében kedvezőben áll, mint mi.