A kiegészítő megállapodást márciusi 10-i budapesti dátummal írta alá Veres János pénzügyminiszter és Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, és márciusi 11-i brüsszeli keltezéssel látta el kézjegyével Joaquín Almunia, az Európai Unió pénzügyi biztosa.
A konkrét gazdaságpolitikai kritériumokat tartalmazó kiegészítő megállapodás szombaton lép hatályba. A benne foglalt intézkedések megtételéről a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter - jelenleg a pénzügyminiszter - gondoskodik.
Konkrét kiadáscsökkentésekre ír elő a megállapodás
A költségvetési konszolidáció keretében a harmadik részlet lehívásához teljesíteni kell a következő kritériumokat: a költségvetési fejezetek működési kiadásainak csökkentését; az uniós agrártámogatások nemzeti kiegészítéseinek lefaragását; a rokkantsági nyugdíj jogosultsági kritériumainak érdemi szűkítését.
A pénzügyi szektor szabályozása körében, ha egy bank feltőkésítésre kerül, akkor a feltőkésítés lejárati idejét összhangba kell hozni a garancia szerződés lejárati idejével; meg kell határozni a nehéz helyzetbe került bank részvényeinek állami értékesítésére szóló árat, amelynek tükröznie kell a bank jelenlegi és jövőbeni helyzetét.
Nyugdíjszigorításokat is tartalmaz a szerződés
A strukturális reformok körében a kiegészítő megállapodás a következő kritériumokat határozza meg a hitel harmadik része folyósításának feltételeként: a nyugdíjak indexálását az inflációhoz kell kötni; illetve az újonnan belépőknél a 13. havi nyugdíj eltörlése, a nyugdíjkorhatár megemelése 3 évvel 2016 és 2025 között is a feltételek között szerepel.
A strukturális reformok körében törvényjavaslatot kell benyújtani az Országgyűlésnek, benne a lakástámogatás jogosultsági kritériumainak szigorításáról, a lakáshitel kamattámogatásának csökkentéséről, valamint megtakarítást kell tartalmaznia a javaslatnak a gyermeknevelés első éveire eső támogatásokban (GYED).
Jövőre át kell alakítani az önkormányzati rendszert
Végül az uniós hitel negyedik részletének kifizetéséhez rendel új kritériumokat az új melléklet. A költségvetési konszolidáció körében már a jövő évi költségvetésben meg kell kezdeni a szociális kiadások szűkítését, valamint az önkormányzati szektor reformját is. Ennek keretében a helyi önkormányzatoknak közös feladatellátást kell szervezniük, és közös hivatalokat kell működtetniük.
Az uniós 6,5 milliárd euró hitel funkciója a fizetési mérleg kiegyensúlyozása, és kapcsolódik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ugyancsak az elmúlt év novemberében jóváhagyott 12,5 milliárd eurós készenléti hitel megállapodásához, továbbá a Világbank 1 milliárd eurós hitelnyújtásához.
Folyamatos lesz a felülvizsgálat
A 6,5 milliárd euró összegű uniós hitel első 2 milliárd eurós részletét december 9-én kapta meg Magyarország. A további részletek folyósítását mindig felülvizsgálat előzi meg. A második 2 milliárd eurós részlet folyósítása előtt az Európai Bizottság az IMF szakértői közösen, február első felében tartottak felülvizsgálatot. Ez az eredeti megállapodásba foglalt kritériumokat teljesítettnek tekintette.
Az eredeti megállapodás óta a GDP 2,6 százalékában meghatározott idei deficitcélt 2,9 százalékra emelte Magyarország, emiatt egy kiegészítés került az eredeti megállapodás mellé, amely - mellékletként - a növelt hiány miatti "konkrét gazdaságpolitikai kritériumokat" tartalmazza.