Keresnek 500 milliárd forintot az árampiacon

Amikor tavaly rekordot döntött az áram ára, a hazai szolgáltatók a lipcsei áramárakra hivatkoztak: 90 eurós áram mellett nem lehetett tartani az olcsó tarifát itthon sem. Az olaj ára augusztusban 137 dolláron tetőzött. Azóta a világgazdasági környezet megváltozott: az olajár jó ideje 40 és 50 dollár között ingadozik, a lipcsei áramárak 40 és 50 euró között mozognak - a Népszabadság szerint mégsem csökkennek a hazai áramárak.

A Népszabadság szerint mivel csökkentek a beszerzési árak, az eladási árak pedig változatlanok, az ezermilliárd forintos árampiacon 500 milliárdos profit keletkezhet.

Ezt a - feltételezett - 500 milliárdos nyereséget azonban a piac szereplői közül senki sem vállalta magára. (Mindeközben Felsmann Balázs árampiaci szakértő, egykori szakállamtitkár a félezer milliárdos összeget túlzásnak tartotta a lapnak nyilatkozva.)

A hazai árampiac résztvevő azt hangoztatják a Népszabadság szerint, hogy az árképzés teljesen rendben van.

Tringer Ágoston, az MVM szóvivője szerint tavaly nyáron a MEH 30 százalékkal az akkori piaci szint alatt húzta meg eladási árukat, amit decemberben további hét százalékkal csökkentettek. Tarifájuk további csökkentését nem látják indokoltnak, a kedvező körülményeket pedig pénzügyileg nem érzik.

Boross Norbert, a német RWE-EnBW irányította Elmű és Émász szóvivője és Kutas István, a hazai E.ON-cégek szóvivője is visszautasította a vádakat.

A Magyar Áramszolgáltató Kft. vezetője, Nagy Zoltán úgy véli: a nemzetközi és a magyar áramárak eddig sem álltak kapcsolatban. Ha így lenne, a lakossági árak duplájukon állnának.

Az erőművek is állítják, hogy náluk nincs profittöblet. A Népszabadság által megkérdezett erőművek közül a Paksi Atomerőmű, a Dunamenti Erőmű, a Tiszamenti Erőmű és a Csepeli Erőmű vezetői sem találták meg maguknál a profitot.