Kína akaratlanul erősítette a forintot

A forint tovább erősödött szerdán, a hétfői gyengülés, majd a keddi nyereség után szerdán már a 303-304 forint/eurós sávban zárta a pesti kereskedést a magyar pénz. Délelőtt még járt 309 forintnál is az euró, így azért tartós és magabiztos forinterősödésről korai lenne beszélni.

A forint erősödése mögött Gondi István, a Raiffeisen Bank elemzője szerint két tényező - a UBS svájci nagybanknak az EKB régiós segítségére vonatkozó várakozása, valamint a devizapiacokon jelentkező erőteljes kínai fellépés - húzódik meg. Mindkét tényező a régió iránti bizalom erősödését eredményezte ugyanis. A két hír délutánra ért el a magyar piacra, hiszen délelőtt még 309-nél is járt az árfolyam - tehetjük hozzá. Gondi ezzel magyarázza, hogy a lengyel, a cseh, a magyar és a török deviza árfolyama is emelkedett szerdán.

A két tényező közül az egyik a UBS svájci óriásbank elemzése, miszerint az Európai Központi Bank (EKB) várhatóan kisegíti a régiót, ha a válság túlzottan súlyosan érintené térségünket. Az EKB-nak kamatcsökkentési lépésekre már amúgy sincs sok lehetősége, már rég lecsökkentek a kamatok az eurózónában, így más típusú intézkedésekben bízik a piac.

Sajátos módon Kína is hozzájárult ahhoz, hogy térségünk devizái felértékelődtek. Ennek oka az, hogy Kína erőteljesen fellép a nemzetközi devizapiacokon. Ám nem a korábban várt módon, tehát nem az IMF-nek ad pénzt, hanem kétoldalú deviza-csereüzleteket köt különböző ázsiai államokkal. Legutóbb viszont túlterjeszkedett a kínai jegybank saját kontinensén, és a pénzszűkében, pontosabban valutaszűkében lévő Argentínát segítette ki mintegy 10 milliárd dollár értékű jüannal. Kína tehát a dollárt kihagyva látott el első ízben egy latin-amerikai országot "kemény valutával".

Argentína megsegítése történelmi lépés volt, ám nemcsak történeti jelentősége van. Latin-Amerikában ugyanis tavaly az USA lépett fel devizacsere-ügyletekkel, Brazíliát és Mexikót látta el friss pénzzel. Akkor Argentína kimaradt a sorból, ezt az űrt töltötték be most a kínaiak. Mindez azt jelenti, hogy Kína feltételezett szűkmarkúsága gyengíti az IMF-et a befektetők szemében, hiszen csökkent az esélye annak, hogy Peking a Nemzetközi Valutaalapnak ad majd sok pénzt.

Minthogy így az IMF-nek kevesebb esélye van kisegíteni régiónkat, a spekulánsok úgy kombinálnak, hogy az Európai Központi Bankra még nagyobb nyomás helyeződik. Paradox módon tehát a kínaiak visszafogottsága is régiónk európai uniós támogatását eredményezheti, hiszen az EKB-nak semmiképpen sem lehet érdeke Kelet-Közép-Európa megingása.