Homályosak az adótervek

Egyelőre nem tudni, hogy a szuperbruttósítás hatására hogyan változhat a magányszemélyek szja-terhelése az egyes jövedelemkategóriákban. Az [origo] által megkérdezett szakértők szerint a Bajnai-kabinet adópakkjában sok a gesztus értékű intézkedés. Oszkó Péter pénügyminiszter hétfői nyilatkozata szerint bevezethető az ingatlanadó.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

A Bajnai-kabinet adótervei megfelelnek annak az iránynak amit a Reforszövetség és a Big4 javaslataiban megfogalmazott - mondta az [origo]-nak László Csaba. A KPMG partnere hozzátette: ha egy évvel korábban meghozzák a kiadáscsökkentésre vonatkozó lépéseket, jóval többet lehetett volna adócsökkentésre fordítani, most a megtakarítás jórészét elviszi a válság.

Jelenleg egy többismeretlenes egyenlethez hasonlít az szja-rendszer jövő évtől tervezett átalakítása. A Bajnai-kormány válságkezelő programja szerint jövő januártól bevezetnék az összbruttósítás intézményét, vagyis a magánszemélyek az szja-t a bruttó bérük és azt terhelő járulékok összege után fizetnék meg. Ezzel párhuzamosan az alsó sávhatárt lényegesen, 4-5 millió forintig emelnék és mérsékelnék a kulcsokat is 15-17, illetve 33-35 százalékra.

Kérdés, hogy a bruttó bérhez csak a munkáltatót sújtó járulékokat -amelyek várhatóan 5 százalékponttal 27 százalékra csökkennek- vagy a munkavállaló által fizetendő járulékokat is hozzászámolják majd az összbruttósításkor.

A szuperbruttónak csak az adómentesség eltörlésével lenne értelme

A szuperbruttósításnak nincs gazdaságfehérítő hatása, és nem oldja meg az szja-rendszer legnagyobb problémáját, csak az átláthatóságot javítja, a dolgozó így látja majd, hogy mennyibe kerül valójában a munkáltatónak a nettó bére - mondta lapunknak Vámosi-Nagy Szabolcs. Az Ernst&Young adószakértője szerint a sávhatár szélesítése és a kormány által tervezett legalacsonyabb kulcsok mellett is nőhet a magánszemélyek adóterhelése, de ez annak függvénye, hogy az adójóváírás rendszere hogyan változik majd. Információink szerint az adójóváírás intézménye megmarad, de úgy módosítják majd, hogy az átlagbér környékén lényegesen csökkenjen a terhelés.

A szuperbruttósítás nem csodafegyver László Csaba, a KPMG partnere szerint sem, de pszichológia hatása lehet: mivel a nettó pozíció a rendszer indulásakor feltételezhetően nem változik, viszont a bruttó nagymértékben nő, ami jobban tükrözi majd a magas elvonási szintet, így még erősebb lesz a nyomás az adócsökkentésre. A rendszernek érzékeny pontja a járulékplafon is, ami a munkavállalók esetében nyugdíjba vonuláskor befolyásolja a nyugdíj induló összegét. Nem világos, hogy a szuperbruttósítás után mely járulék mely elemeihez határoznak majd meg plafont, az ideális az lenne, ha mindegyikhez rendelnének - tette hozzá a volt pénzügyminiszter.

A szuperbruttósítás abban az esetben jár fehérítő hatással, ha a minimálbér adómentességét megszüntetik, hiszen annak bevezetésével következett be Magyarországon a hirtelen "elszegényedés" - mondta az [origo]-nak Erdős Gabriella. A PricewaterhouseCoopers cégtársa szerint nem lenne olyan összeghatár, ami felett érdemes eltitkolni a jövedelmet, amennyiben az adójóváírást megszüntetnék. Utóbbi nem jelentené feltétlenül az alacsonyabb jövedelemkategóriákba esők nettó pozíciójának romlását, mivel a felbruttósítás után kompenzálni lehet ezt a réteget bérfejlesztéssel, amire a központi költségvetésből lehet támogatást nyújtani. Legalábbis erre tett javaslatot még tavaly februárban a GKI, de a kormány vélhetően nem a Gazdaságkutató módszerét alkalmazná, mivel erre nem lenne forrás a költségvetésben, a jelenlegi gazdasági környezetben pedig a munkaadói oldal nem támogatná a minimálbér összegének jelentősebb emelését.

Erdős Gabriella szerint gyakorlatilag kettős adóztatást jelentene, ha az adóalap a munkavállalói járulékot is magában foglalja majd, ami nem lenne korrekt, mivel a kulcsok csökkentésével csak addig kompenzál a rendszer, amíg nem következik be béremelés, ezután viszont adóteher növekedéssel jár.

Érdemes lenne átgondolni a családi adóztatás bevezetését, amely rendszer kidolgozására 2010-ig elegendő idő áll rendelkezésre - véli Kalocsai Zsolt. Az RSM DTM Hungary vezérigazgatója szerint a családi adóztatáson keresztül a bérjövedelemből élő, azonban több gyermeket nevelő családokat lehetne kedvezőbb adózási helyzetbe hozni, és ezzel párhuzamosan a segélyeken élőket is a munka irányába lehetne terelni megfelelő munkahelyteremtési program mellett.

Elvándorolhatnak a multik a kedvezmények megszüntetése miatt

A társaságokat érintő javaslatok egyszerűsítésnek tekinthetőek, de nagy tehercsökkenést nem jelentenek, inkább csak gesztus értékűek. A jövő évtől a különadót ugyan eltörlik, és 5 százalékkal csökken a járulékteher jövedelemhatártól függetlenül, a társasági adókulcs azonban a jelenlegi 16-ról 19 százalékra emelkedik, és nem tudni, hogyan alakul majd az adóalap a csökkentő tételek, illetve adókedvezmények megszüntetése miatt. Amennyiben a jelenleg európai viszonylatban is korszerűnek mondható társasági adótörvényből kigyomlálják a kedvezményeket, amelyek miatt tavaly az effektív társasági adóterhelés 12 százalék körüli volt, a cégek jelentős adóemelkedést tapasztalnak majd - véli Kalocsai Zsolt. A szakértő szerint óvatosan kellene kezelni a kiemelt kedvezményeket (például a jogdíj 50 százalékos kedvezményét), mivel ezek miatt sok multinacionális vállalat tart fenn adójogi vagy tényleges telephelyet Magyarországon, amelyek azonban kedvezőtlenebb feltételek mellett elvándorolhatnak.

A tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlése fontos lépés azoknál az iparágaknál, ahol valóban minimálbért fizetnek, a fajlagos bérköltség ugyanis jelentősen csökkenhet - tette hozzá Vámosi-Nagy Szabolcs.

A nyilvánosságra hozott címszavakból egyelőre nem tudják kisilabizálni a szakértők, hogy a járulékalapot miként igazítanák a cégek tevékenységének valós értékéhez. A minimálbér duplájára emelt járulékalap az ellenbizonyítás lehetőségével nagy dobás volt három éve, de egy differenciált alap meghatározása már jóval nagyobb falat lenne szabályozási szempontból.

A járulékalap tevékenységtől függő meghatározására az APEH vizsgálatok során lát lehetőséget László Csaba. A szakértő szerint az iparági fizetések, valamint az adott cég forgalmának és eredményének figyelembevétele mellett nagyobb becslési lehetőséget biztosíthatnak a revizorok számára.

Feketelista készül a világról?

A Bajnai-kormány az adóelkerülés visszaszorítása érdekében az adóalapba vonná az adóparadicsomokba menekített jövedelmet és vagyont. Mivel ezek a helyek nem arról híresek, hogy információt szolgáltatnak, kérdés hogyan szerez tudomást az állam ezekről a kiutalásokról. Más országokban alkalmazzák a feketelista módszert, amelynek lényege, hogy a listán szereplő országokból érkező pénzeket megadóztatják - mondta Erdős Gabriella. A szakértő szerint ezzel a módszerrel az a probléma, hogy feltételezi, hogy az adózatlan jövedelmet közvetlenül Magyarországra utalják, pedig előfordulhat, hogy egy harmadik ország közbeiktatásával érkezik meg a pénz, vagy haza se hozzák, hanem máshol részvényekbe fektetik. Előbbi akadályra megoldást a szoros adóhatósági együttműködés jelenthet, ami az APEH honlapján szereplő megkeresésekkel kapcsolatos adatok szerint uniós adóhatóságok tényleg napi szintű kapcsolatot kezdetek el kialakítani egymással.

Egyes országokban nem feketelistás módszert alkalmaznak, hanem meghatároznak egy százalékos mértéket, ami felett egy adott országot rossznak minősítenek, például ha az adó mértéke több mint 30 százalékkal alacsonyabb a másik országban, akkor negatív besorolást kap. Az igazán szofisztikált rendszerek a ténylegesen fizetett adó mértékét veszik figyelembe és lehetőséget adnak az ellenbizonyításra, így ha egy cég valóban a rossznak minősített országban működik (vannak alkalmazottjai és tevékenységet végez), otthon nem kell megfizetnie az adót - tette hozzá Erdős Gabriella.

Könnyen elképzelhető, hogy az ilyen jellegű szabályozások megbuknak az alkotmánybíróságon - véli Vámosi-Nagy Szabolcs. A szakértő szerint inkább üzenetértéke van ennek a tervnek, ami elég ellentmondásos, tekintve hogy a parlament nemrégiben fogadott el adóamnesztiát az offshore helyszínekről hazautalt jövedelmekre.

László Csaba szerint az offshore helyszínekre menekített jövedelmek adóalapba vonása elsősorban intenzívebb adóhatósági ellenőrzések segítségével érhető el, ám kérdéses, hogy ezeknek mennyire lenne elrettentő hatása. A tulajdonosi hátterek, és különböző tranzakciók vizsgálata során változhat az adóhatósági szemlélet is, elképzelhető, hogy amerikai mintára az APEH kevésbé választja majd szét a magánszemélyt és a nevéhez fűződő cégeket, az adóelkerülés céljából létrehozott társaságokból álló láncolatokat felderítve tesz megállapításokat, függetlenül attól, hogy a lánc végén található társaság hol található. Ehhez jogszabály módosításra is szükség lenne.

Gesztus a köztes áfakulcs

Az általános forgalmi adó jelentősebb mértékű emelése a költségvetési és az egyensúlyi helyzet stabilizációjához szükséges, ugyanakkor az áfaemelés inflációs hatásait is szükséges figyelembe venni. A jelenlegi, kifejezetten alacsony inflációs környezet az áfa-emeléshez megfelelő környezetet biztosít, ennek inflációs hatása pedig várhatóan a következő évben már nem jelentkezik - emelte ki Kalocsai Zsolt.

A szakértő szerint a 18 százalékos áfakulcs bevezetését politikai gesztusként kell értelmezni, ennek hatása a piac szempontjából kérdéses, hiszen nem jelentős csökkentés a korábbi 20 százalékos kulcshoz viszonyítva, így elképzelhető hogy az adott termék- illetve szolgáltatáskörben a végfelhasználók számára nem lesz érzékelhető. Kalocsai Zsolt szerint szerencsésebb lett volna az alapélelmiszerek tekintetében egy lényegesen kedvezőbb kulcsot bevezetni, a távhőszolgáltatás esetében pedig a 18 százalékos kulcs helyett a magasabb 25 százalékos kulcsot alkalmazni, mivel júliusban a fűtési szezon véget ér, ennek megfelelően a 2009-2010-es fűtési szezonban várhatóan - amennyiben a forint nem gyengül jelentősen - a felhasznált földgáz árának csökkenésén keresztül érezhetően mérséklődni fognak a távhőszolgáltatás díjai. Igaz, ezt csak azok érzékelik majd, akik nem vették igénybe a gázártámogatást, amit fokozatosan kivezet a kormány a jövő év végéig.