Veres: A vártnál nagyobb lesz a visszaesés

Várhatóan a februárban prognosztizáltnál is nagyobb lesz a gazdasági visszaesés az idén - mondta Veres János pénzügyminiszter az MTI-nek szerdán. Veres támogatja Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt eddig ismertetett válságkezelő lépéseit, azok döntő része a Pénzügyminisztérium (PM) korábbi javaslataiból származik. Veres bejelentette azt is, hogy Magyarország teljesítette az egyik maastrichti kritériumot. A pénzügyminiszter azt mondta: a magyar kormány nem tudott a Molban lévő OMV-részesedés eladásáról, de az osztrák kabinet - mint az OMV tulajdonosa - tudhatott erről.

Veres János azt mondta, hogy a februárban prognosztizáltnál is nagyobb gazdasági visszaesésre számítanak. Magyarázatként hozzáfűzte: az OECD új prognózisa, az Európai Unió (EU) tagországainak elsősorban a magyar exportot befolyásoló gazdasági adatai, illetve a németországi számok rosszabbak az eddig megismerteknél.

A pénzügyminiszter szerint az új kormánynak egyszerre kell csökkentenie a kiadásokat és elindítania a strukturális átalakításokat, valamint döntenie kell az adó- és járulékrendszer változásairól. A strukturális átalakításoknak érinteniük kell a nyugdíj-, a szociális és a gázártámogatás rendszerét.

Arra a kérdésre, hogy az adórendszer átalakításában az új kormány továbbra is tartja-e magát a "nullszaldós" csomaghoz, a pénzügyminiszter azt mondta: szükség van a változtatásra a versenyképesség szempontjából, de mivel a gazdasági kilátások tovább romlanak az idén, nincs realitása egy, a költségvetés szempontjából negatív eredményt hozó adójavaslat elfogadásának.

Veres János kérdésre válaszolva leszögezte, vita van az MSZP-ben arról, hogy miként lépjék meg a további megszorítást. Hozzátette: már csak minimális mértékben lehet olyan kiadáscsökkentést végrehajtani, amely a kereslet csökkenésen keresztül közvetlen módon rontja a növekedést. Az MTI felvetésére a pénzügyminiszter elmondta: a 13. havi nyugdíj teljes megszüntetése csökkenti a keresletet, de ez a lépés egy évre 160 milliárd forintos kiadáscsökkentést jelent.

A "hiány elengedését" firtató kérdésre a politikus kijelentette: nem ismer az EU-n belül olyan döntést, amely lehetővé tenné, hogy a háromszázalékos idei célt túllépje az ország. "Bár ez a lépés közgazdaságilag racionális lenne, ma nincs ilyen felhatalmazásunk" - fogalmazott Veres János.

Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt eddig ismertetett programját támogatja a miniszter. Mint mondta: a gazdasági miniszter által a szocialisták előtt eddig kifejtett intézkedések jó részét a Pénzügyminisztériumban készítették elő, ezeket adta át a kormányfőjelöltnek.

Veres János kiemelte: az átadott javaslatsort a kormány korábban nem támogatta, csak egy részét fogadta el, "nem volt hozzá politikai akarat, hogy a konfliktusos döntéseket felvállaljuk". A pénzügyminiszter felidézte, hogy szombaton az MSZP székházában négyszemközti, csak a programról szóló megbeszélést folytatott Bajnai Gordonnal. Sem saját szerepvállalásáról, sem más tárcák vezetőiről nem beszéltek. "A miniszterelnök joga eldönteni, hogy kit hív meg a kormányába" - fogalmazott Veres János.

Arra a kérdésre, hogy Bajnai Gordon a PM-s javaslatokat leszavazó kormányüléseken miként foglalt állást, Veres János csupán annyit mondott: "hasonlóan láttuk a válságkezelés kapcsán megteendő intézkedéseket". A politikus elmondta még, hogy Bajnai Gordonnak és az MSZP-nek is voltak feltételei az együttműködésről, hangzottak el javaslatok, de még nem született meg a megállapodás.

Teljesült az egyik maastrichti kritérium

Teljesítette Magyarország tavaly az államháztartás hiányára vonatkozó maastrichti kritériumot, és minden esély megvan arra, hogy 2009-ben is a GDP 3 százaléka alatt maradjon az államháztartási deficit - hangsúlyozta Veres János pénzügyminiszter szerdán Budapesten, a kormányszóvivői tájékoztatón.

Az államháztartás eredményszemléletű hiánya GDP-arányosan 3,4 százalék lett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint 2008-ban, a nyugdíjreform költségeivel korrigáltan azonban - ami 0,6 százalékpontot jelent - tavaly a hiány a GDP 2,8 százaléka volt. Az elmúlt két és fél évben az ország rekordméretű és sikeres államháztartási konszolidációt hajtott végre - hangsúlyozta a pénzügyminiszter.

Magyarország adósságfinanszírozása biztosított - válaszolta Veres János egy újságírói kérdésre. Hozzátette: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió hitelkeretével 2009-ben és 2010-ben is finanszírozható az ország. Egy másik kérdésre, amely felvetette a IMF-hitel esetleges átütemezésének lehetőségét, elmondta: a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel a kormány negyedévente nézi át a hitel-megállapodás teljesülését, a hitel esetleges meghosszabbításának felvetésére az ősszel adódhat lehetőség.

Nem tudtak a Mol-tranzakcióról

A magyar kormánynak nem volt tudomása a Mol részvény-tranzakcióról - erősítette meg kérdésre ismét a pénzügyminiszter. "Sem az osztrák, sem az orosz kormánytól előzetesen tájékoztatást erről nem kaptunk" - mondta Veres János. Ezzel kapcsolatban felvetette: a Mol részvényeit eladó OMV részben állami tulajdonban van, így az osztrák kormánynak lehetett volna tudomása az esetleges eladásról. Hozzátette: ő személyesen Hernádi Zsoltnak, a Mol elnök-vezérigazgatójának telefonja alapján értesült az ügyletről.

Újságírói felvetésekre elmondta: a mostani költségvetés alapján teljesíthető a 3 százalékos hiánycél; ha rosszabb a vártnál a gazdasági növekedés, és emiatt elmaradnak állami bevételek, az további intézkedéseket igényel. Konkrét összegről még korai beszélni - ismertette Veres János.

Három tartalék volt a költségvetésben

A pénzügyminiszter tájékoztatott arról, hogy három tartalék volt az idei költségvetésben, az általános tartalék (45 milliárd forint értékben), amely teljes egészében nem zárolható, jelentős részét meg kell tartani esetleges eseményekre, természeti katasztrófákra, mint amilyen például egy árvíz. A másik tartalék nagy részét a közszféra béreinek korrigálása érdekében már felhasználták, a harmadik tartalék, 75 milliárd forint a költségvetésben megvan, és megtakarítható.

Veres János egy másik újságírói kérdésre, miszerint hogyan ítéli meg a neves hitelminősítők Magyarországot érintő leminősítését, úgy válaszolt, hogy a leminősítést a befektetők már beárazták. Szerinte ezt mutatja például az, hogy a Moody's leminősítése után a forint nemhogy gyengült, hanem enyhén erősödött.